Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 4. csütörtök - 135 / 2. szám - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről:
3428 Az iskolaőrök folyamatos képzése sem volt világos. Kérem, hogy beszéljen erről. A törvény szerint pedagógiából és gyermekpszichológiából sikeresen kell vizsgáznia, de az, hogy milyen mélységben, és milyen ismereteket várnak el tőle, nem volt részletezve. Ráadásul ismétlővizsgákat is csak ötévente kell tenniük, és akkor is csak a jogszabályi változásokról és a kényszerítőeszközök alkalmazásáról kell számot adniuk. Szakemberek szerint a vizsgáknak sűrűbben kellene megtörténniük, és a pedagógiai, pszichológiai ismeretek bővítése is a számonkérés része kellene hogy legyen. Ugyanakkor viszont a törvény azt nem zárja ki, hogy ad absurdum magánvállalkozásokkal végeztessék el ezt a munkát. Remélem, nem arról van szó, hogy egy újabb lyuk lesz az állami költségvetésen. Felmerül a kérdés, hogy miért is történik mindez. Ezért akarják csak rendészeti úton megoldani az iskolai erőszak problémáját? Ezért tesznek iskolaőröket az oktatási intézményekbe, akik önhatalmúan járhatnak el bármilyen, akár az iskolai vezetés ellenében is? Mert azt senki nem gondolhatja komolyan, hogy a büntethetőségi korhatár leszállítása megoldja az iskolai erőszak problémáját. Ismétlem, amit egyszer már mondtam: egy 12 éves, korlátozott belátású gyermek agresszivitását nem fogja vissza a család büntetése vagy a rendőri jelenlét. Ezért azt javasoljuk, ne hozzanak egy betarthatatlan és rossz törvényt. Gondolják végig újra ezeket a kérdéseket! Kérem, hogy hallgassák meg a szakembereket, tanulmányozzák a szakirodalmat, és bőségesen rendelkezésre állnak a nemzetközi tapasztalatok is. Vizsgálják meg a már kidolgozott békés iskolaprogram elemeit, és kérem, hogy építsék bele a törvényjavaslatba. Feltehetőleg nem ismerik - de ha igen, ma már képviselőtársam beszélt Pokorni Zoltánról - AáryTamás Lajos vizsgálati anyagát, amelyet a korabeli sajtóban megjelenő erőszakos cselekedetek hatására rendelt el az akkori miniszter. A rendkívül részletes és szakszerű vizsgálati anyag egyértelműen megfogalmazza az erőszak elleni nemzeti stratégia kialakítását, amelyhez akkor az iskolák folyamatosan csatlakoztak, tehát volt pozitív visszacsatolás. Vannak természetesen követhető és jó példák és elképzelések. Nagyon kérem, hogy fogadják meg ezeket. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki sorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Arató Gergely képviselő úr, a DK vezérszónoka, parancsoljon! ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azzal kell kezdenem, amivel Nacsa képviselő úr kezdte. Valóban érdemes emlékezetünkbe idézni azt, hogy a koronavírus-járvány remélhetően legnehezebb időszakában az iskolák és a pedagógusok emberfölötti munkát végeztek, amikor próbáltak egyébként a kormány évtizedes mulasztása ellenére üzembe helyezni, működtetni egy olyan távoktatási rendszert, amire egyébként előtte nem volt példa, és amihez sajnálatos módon elmulasztott idejében megfelelő szakmai támogatást és felkészülést biztosítani a kormány a békeidőkben. Egyetértek abban Gurmai Zita képviselő asszonnyal is, hogy persze köszönettel tartozunk a szülőknek is, akik nagyon gyakran maguk voltak a szenvedő alanyai annak, hogy a gyerekeknek egy sor feladatot úgy kellett megoldaniuk otthon, hogy egyébként ehhez nem kaptak megfelelő támogatást, megfelelő segítséget. Szerintem ezt a történetet azért érdemes most idehozni, azon kívül, hogy persze így pedagógusnap előtt emlékeztetni a pedagógusok érdemeire mindig szerencsés és helyénvaló dolog, mert megmutatja azt, hogy ez az oktatási rendszer jobbat érdemel, mint az az oktatásirányítás, amit ma kap. Sajnos, ez a törvényjavaslat is ezt bizonyítja, tisztelt képviselőtársaim, azt, hogy hiányzik az oktatási kormányzatból az a képesség, hogy szembenézzen a valódi helyzettel, és valódi válaszokat keressen az egyébként az oktatásban meglévő, nem feltétlenül friss, nagyon gyakran nagyon régi problémákra.
