Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 4. csütörtök - 135 / 2. szám - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. MARUZSA ZOLTÁN VIKTOR, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója:
3418 A törvényjavaslat a köznevelési intézmények nyílvántartásba vételének szabályait is módosítja, újraszabályozza az intézmények alapító okiratának, szakmai alapdokumentumának tartalmi elemeit. Korábban ennek a deregulációjára került sor, az élet azonban azt igazolta, hogy szükség van ezen szabályok törvényi szintű rögzítésére. A törvényjavaslat bővíti továbbá az alapfokú művészeti oktatásra ingyenesen jogosult sajátos nevelési igényű tanulók körét, ezzel párhuzamosan koherensebbé teszi az erre vonatkozó szabályozást. Ennek kapcsán a sajtóban jelentek meg ezzel ellentétes hírek is, melyeket következetesen cáfoltunk, de itt is szeretném megerősíteni, hogy a jövőben a sajátos nevelési igényű tanulók teljes köre ingyenesen lesz jogosult az alapfokú művészeti oktatásra. Amennyiben a tisztelt Ház elfogadja ezt a törvényjavaslatot, eleget teszünk a nemzetiségi önkormányzatok kifejezett kérésének, miszerint a nemzetiségi oktatást szolgáló intézményrendszer egy új intézménytípussal egészüljön ki, a kiegészítő nemzetiségi óvodával. Ez az intézménytípus a kis létszámú nemzetiségeknek segíthet azzal, hogy a hagyományos óvodák mellett alapvetően a hétvégén működő, a nemzetiségi nyelvoktatást szolgáló intézmények létrehozását teszi lehetővé. Fontos üzenet lehet ez éppen a mai napon, amikor például az ukrán kormány tevékenysége száz év után megnehezíteni, ellehetetleníteni látszik Kárpátalja magyar tanítási nyelvű oktatási rendszerét. A törvénymódosítás a nemzetiségi nevelési, oktatási intézmények működési, felvételi körzetének meghatározásával és az egyes döntésekkel kapcsolatos nemzetiségi önkormányzati egyetértés kikérésének szabályozását összekapcsolja a nemzetiségek jogairól szóló törvény vonatkozó szabályaival, egyúttal az eddig eltérően értelmezhető szabályok összhangját is biztosítja a jövőben. (Sic!) A javaslatot természetesen egyeztettük a nemzetiségek képviselőivel, támogató együttműködésüket ezúton is köszönjük. A törvényjavaslat egy technikai deregulációt is tartalmaz, mellyel kapcsolatban a törvényjavaslat véleményeztetése során ugyancsak félrevezető sajtóhírek jelentek meg. (17.50) Fontos kiemelni, hogy a pedagógusok végzettségi követelményei nem változnak, nem lehet tehát a jövőben sem megfelelő végzettség, szakképzettség nélkül pedagógusokat alkalmazni, ugyanakkor a törvénymódosítás következtében a pedagógusok alkalmazására vonatkozó képesítési követelmények a jövőben nem törvény mellékletében, hanem kormányrendeletben kapnak majd helyet. Erre azért van szükség, mivel a pedagógusképzés folyamatos változása miatt a törvény hatálybalépése óta eltelt nyolc évben hét alkalommal kellett emiatt módosítani a nemzeti köznevelésről szóló törvény mellékletét. A jövőben a technikai módosításokat elegendő lesz kormányrendeletben átvezetni. Nincs kétségem, hogy ez a módosítás bizonyára tárgyát képezi majd hozzászólásoknak, szeretném ezért aláhúzni, hogy a feltételek nem változnak, de rendeleti szintre kerülnek, ennek pedig az az oka, hogy ha a tanárképzésről szóló kormányrendeletben vannak változások, ha új szak létesül, akkor önmagában ezért ne kelljen törvényt módosítani. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy míg ahhoz, hogy egy újfajta tanári szak létesüljön, elegendő a kormány rendelete, ugyanakkor ahhoz, hogy az érintett szakon végzett hallgató pedagógusként munkát is kaphasson, már törvényt kell módosítani. Kérem a tisztelt képviselőket, kezeljük ezt a helyén, az elmúlt nyolc évben a mellékletet ért hét technikai módosítás ezen részéhez soha senki nem szólt hozzá. Kérem, hogy támogassanak ebben, helyezzék ezt a kérdéskört a kormány illetékességi körébe. A törvényjavaslat a köznevelés és a szakképzés szétválasztásának még nyitva maradt kérdéseit is rendezi, a most benyújtott javaslat célja a továbbra is a köznevelés rendszerében működő művészeti szakgimnáziumok és szakiskolák zökkenőmentes működésének megteremtése. A törvénymódosítás egyik markáns célja továbbá a pedagógusok fokozott védelme, a velük szemben elkövetett erőszak megszüntetése. A közelmúltban megszaporodtak a pedagógusokkal szembeni, erőszakkal történő, fenyegetéssel vagy tettleges bántalmazással járó jogsértések, amelyek elkövetői sajnálatos módon több esetben diákok voltak. Nyilvánosságra kerültek, majd a közösségi médiában jelentős nézettségre tettek szert a pedagógusokkal szembeni erőszakot nyíltan bemutató
