Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 4. csütörtök - 135 / 2. szám - A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KÓSA ÁDÁM európai parlamenti képviselő:
3379 tolmácsszolgáltatás, amelyről már biztos nagyon sokat hallottak, és amit a hallássérült személyek a mindennapokban használnak, jómagam is. 2009-ben alig voltak feliratozással ellátott tévéműsorok. Mára szinte minden műsor akadálymentes, feliratozással, és ez nemcsak a hallássérülteknek jó, a kisgyermeket altató szülők számára este vagy a Magyarországon élő külföldi személyek számára is követhetővé teszi a műsorokat. 2009-ben nagyon sokat kellett küzdeni azért, hogy a bíróságokon a siket ügyfelek kapjanak jelnyelvi tolmácsot, ha pedig rendelkezésre állt vagy rendelt a bíró, akkor sokszor a pervesztes költségét terhelte a tolmácsolás munkadíja. 2009-ben, ha egy siket személy közjegyző előtt akart szerződést kötni, szüksége volt plusz két további tanúra, akik végig rendelkezésre kellett álljanak, és akik tanúsították azt, hogy a siket személy megértette, hogy mit ír alá a szerződésben. Ma már minden bírósági tárgyaláson rendelkezésre áll a jelnyelvi tolmács, és a költségét a bíróság fizeti. Ma már nincs szükség arra, hogy a közjegyző előtt a siket személy külön tanúkat hívjon. Jól látható, hogy 2009-ben a magyar jelnyelv helyzete teljesen más, rendezetlen volt. Most külön törvény van a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról. Ez a törvény kimondja, és pontosan szeretném idézni: „Magyar jelnyelv: a hallássérült személyek által használt, vizuális nyelvi jelekből álló, saját nyelvtani rendszerrel és szabályokkal rendelkező, Magyarországon kialakult önálló, természetes nyelv.” Magyarország Alaptörvénye a magyar jelnyelvet a kultúra részének tekinti. Kedves Kollégák! Tapolczai képviselő úr is említette, hogy összesen négy országban ismerték el a jelnyelvet törvényben vagy alaptörvényben Európában. Azzal szeretném ezt kiegészíteni, hogy a világon mindössze 11 országban ismerik el alkotmányban a jelnyelvet, és ezért erre büszkék lehetünk. Az elmúlt tíz évben folyamatosan csökkent az, hogy furcsának tekintették azt, hogy mondjuk, siket fiatalok jelelnek a buszon. Már nem írnak panaszleveleket a televízió szerkesztőségébe, hogy zavarja őket a jelnyelvi tolmács, és emellett maga a jelnyelv is egyre népszerűbbé vált. Kissé paradox módon a koronavírus-járvány segítette azt a folyamatot, hogy az operatív törzs sajtótájékoztatói és eközben a kormányinfók is jelnyelvi tolmácsolással akadálymentessé váltak, így a magyar tévénézők számára mindennapossá vált a magyar jelnyelv jelenléte. Jogos kérdés tehát, hogy akkor miért van szükség a módosításra. A válasz nagyon egyszerű. Az élet folyamatosan hozza a változásokat, és nekünk, jogalkotóknak kötelességünk ezeket felismerni, elfogadni és átültetni a jogszabályokba. Tapolczai Gergely és Nyitrai Zsolt képviselőtársaimnak külön köszönöm, hogy felkarolták a jelnyelvi törvény módosításának az ügyét, miután a SINOSZ nevében kezdeményeztem a tíz évvel ezelőtti jelnyelvi törvény előremutató módosítását. Most a módosító indítványokról szeretnék egypár gondolatot megosztani önökkel. Nagyon sok mindent érintettek már a képviselőtársaim, én egypár dologgal kiegészíteném ezeket. Meggyőződésem, hogy szükséges volt négy olyan fogalomnak a meghatározása, amit a magyar jelnyelv használatából sarkalatos kérdésnek tartok. Az egyik a jelnyelvi tolmács, a másik a jelnyelvhasználó személy, anyanyelvhasználó személy, a harmadik a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás definíciója. Ennek hiányában a korábbi években számos értelmezési és joghasználati probléma merülhetett föl. Fontos meghatározni, hogy mit értünk ezen fogalmak alatt. Emellett egy teljesen új fogalom is létrejött, illetve meghatározásra kerül, ezzel eddig még nem foglalkoztak képviselőtársaim sem, de fontosnak tartom, ez a siketjelnyelvi tolmácsok fogalma. Számos országban már dolgoznak olyan hallássérült jelnyelvi tolmácsok, akik anyanyelvi szinten használják a jelnyelvet, teljes mértékben tudatában vannak a nyelv használatának, és a kultúrát is magukévá tették, így számos területen sokkal hatékonyabban tudják segíteni a tolmácsolás folyamatát. A magyar siketközösség és a jelnyelvi szakemberek több mint tíz éve fejlesztik, ápolják a magyar jelnyelvet, kutatják. Több projektet is indított a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, amit ők irányítottak és a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével működtek együtt ezekben. A jelnyelv kutatása, leírása ezekben a projektekben zajlott, és most már nincsen senkinek
