Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 4. csütörtök - 135 / 2. szám - A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz):
3380 kétsége afelől, hogy a magyar jelnyelv lehet államilag elismert nyelvvizsgának a nyelve. Ha lenne rá egyébként jogszabály, akár már holnap is lehetne nyelvvizsgázni a magyar jelnyelvből. Hogy miért mondom ezt? A legnagyobb jelnyelvoktató szervezet, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége már tíz éve a KER, azaz a Közös Európai Referenciakeret szerint oktatja a magyar jelnyelvet. És ez már elhangzott, de szeretném hangsúlyozni, hogy 40 magas szinten oktató jelnyelvi oktatónk van, akik évente 800-1000 hallgatót oktatnak a magyar jelnyelv különböző szintjein. Ennek a javaslatnak az elfogadásával végre a helyére kerülne a magyar jelnyelv, mert amíg nem lehet magyar jelnyelvből nyelvvizsgát tenni, addig a magyar jelnyelv elismerése csak szimbolikus jellegű. Tényleges nyelvi státuszt csak a nyelvvizsga elérésével kaphatna, ezzel tudnánk ezt biztosítani. Azt gondolom, hogy az elmúlt tíz év eredményei tükrében bátran megtehetjük ezt a lépést. Amerikában, az Egyesült Államokban az egyetemek körében az amerikai jelnyelv, az úgynevezett ASL a 8. legnépszerűbb nyelv, úgyhogy meggyőződésem, hogy Magyarországon is ez így lesz a magyar jelnyelvvel. És ez mit fog eredményezni? Hogy a közeljövőben a jelnyelvhasználó siket, nagyothalló és siketvak személyek egyre több honfitársukkal tudnak majd akadálymentesen kommunikálni, a saját anyanyelvükön. (14.50) Létrehoznánk a jelnyelvi oktatók országos jegyzékét, amelybe a magyar jelnyelvet oktató szakemberek kerülnének be. Az iskolában, a tanfolyamokon és a gyógypedagógiai intézményekben azok oktathatnának, akik megfelelő szakképesítéssel rendelkeznek. Természetesen az előírások szakirányonként mások, függ nyilván az intézmény jellegétől, de ez a módosító tartalmazza ezt. 2009-ben a magyar Országgyűlés helyesen rögzítette azt, hogy a közszolgáltatások igénybevétele során a jelnyelvi tolmács költségét, munkadíját a közszolgáltatást nyújtó szervnek kell megfizetnie. Ez a rendszer egyébként nagyon jól működik a mindennapokban, kivéve az egészségügyet. Józan paraszti ésszel belátható, hogy egy háziorvost nehezen lehet meggyőzni arról, hogy fizesse ki a hallássérült személy által hozott jelnyelvi tolmács munkadíját. Ez a módosítás erről szól. Valójában semmi másról nincs szó, mint hogy megfelelően kezeljük ezt a helyzetet. Tisztelt Képviselőtársaim! Önök sokszor számos, oldalakat átölelő módosító javaslatokkal foglalkoznak. Ez a javaslat mindösszesen négy oldal, nem egy hosszú módosító indítvány, és nem bonyolult. Ugyanakkor, higgyék el nekem, ez a négy oldal a 2009-ben elfogadott jelnyelvi törvény színvonalát és ezzel a magyar jelnyelv presztízsét tovább növelné. Erre a kérdéskörre európai szinten is rálátó politikusként nyugodt szívvel azt tudom mondani, hogy a tízéves magyar jelnyelvi törvény világszínvonalú. Emellett abban is kuriózum - ahogy már képviselőtársaim is említették -, hogy talán az egyetlen jelnyelvi törvény a világon, amelyet ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúlag fogadott el egy országgyűlés. Tehát mit kívánhatnék? Most is legyen ugyanígy. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével? (Nincs jelentkező.) Megállapítom, hogy nem. Minthogy további felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom. Megkérdezem az előterjesztőket, hogy kívánnak-e reflektálni az elhangzottakra. (Dr. Tapolczai Gergely jelzésére:) Tapolczai képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon! DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót. Először is szeretném megköszönni minden felszólalónak a támogató szavakat. A WHO adatai szerint minden népességnek legalább a 10 százalékát érinti valamilyen fokú hallásveszteség. Ezen belül vannak a jelnyelvhasználó személyek, nyilván kevesebben, mint a tényleges hallássérültek, de így is egy nagyon nagy számú közösségről beszélhetünk. A 2011. évi népszámlálás adatai szerint - ami
