Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 4. csütörtök - 135 / 2. szám - A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NYITRAI ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3373 jelnyelvhasználó nagyothalló résztvevők számára minden esetben jelnyelvi tolmácsolással tesszük akadálymentessé a rendezvényeket. Magyarország Kormánya támogatja a parasportolókat is. A 2016. évi sporttörvény-módosításnak köszönhetően kedvezőbb helyzetbe került a fogyatékos emberek sportja, és fontossá, fontosabbá vált mind a szakmai, mind az anyagi támogatásuk. Ötpárti egyetértéssel a magyar Országgyűlés 2017 decemberében a magyar parasport napjáról és a magyar siketsport napjáról is döntött. A hét elején, június 2-án, kedden, a magyar siketsport napján hazánk siket sportolóit köszönthettük. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt években Magyarország Kormánya és az érdekvédelmi szervezetek között zajló munka eredményeképpen példaértékű együttműködés jött létre. Ennek köszönhetően évről évre sikerül lebontani a fogyatékos emberek körül lévő akadályokat, beleértve a siketvak és hallássérült embereket is. A társadalmi integráció megvalósítása érdekében Magyarország Kormánya létrehozta azt az Európában is egyedülállónak mondható modellt, amely ingyenes tolmácsszolgáltatás keretein belül országszerte 2300-2400 siket és nagyothalló honfitársunknak nyújt folyamatosan segítséget. A 2017-ben elfogadott fogyatékosságügyi ENSZegyezmény számos pontja érinti a jelnyelvet, többek között, hogy a részes államok elismerik és elősegítik a jelnyelv használatát, támogatják a hallássérült közösség nyelvi identitását, valamint, hogy a fogyatékossággal élő személyek másokkal azonos alapon jogosultak sajátos kulturális és nyelvi identitásuk elismerésére és támogatására, beleértve a jelnyelvet és a siketkultúrát. Tisztelt Országgyűlés! Magyarország Alaptörvénye 2011 óta rögzíti a magyar jelnyelv védelmét, illetve azt, hogy a magyar kultúra részének tekinti. 2009-ben az Országgyűlés ellenszavazat nélkül fogadta el a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényt. További feladatok megoldását tűztük ki célul ezen a területen. Egyeztetve Fülöp Attila államtitkár úrral, az Emberi Erőforrások Minisztériuma munkatársaival, a frakció munkatársaival, Kósa Ádám képviselő úrral, Tapolczai Gergely képviselőtársammal azért dolgozunk, hogy a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvény módosítása kapcsán a fogyatékos emberek egyenlő eséllyel tudjanak bekapcsolódni a társadalom életébe, és így minél nagyobb számban tudjanak piacképes képzettséget szerezni, és tudásukhoz mérten megfelelő munkát végezni. A 2009-es törvény, amellett, hogy önálló nyelvként határozta meg a jelnyelvet, kötelező állami feladattá nyilvánította a hallássérült és siketvak személyek számára a térítésmentes jelnyelvitolmácsszolgáltatást. Ez a tartalmas jelnyelvi szabályozás nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő volt, azonban a megalkotása óta eltelt több mint tíz év számos újítás lehetőségét hordozza, s megítélésünk szerint ezért is mindenképpen indokolt és szükséges ennek a jogszabálynak a módosítása. Többen említették már, hogy a módosítás lényeges elemei közül az egyik a magyar jelnyelvből tett nyelvvizsga állami elismerése. Mivel a magyar nyelv és a magyar jelnyelv két különböző önálló természetes nyelv, ezért kezdeményeztük a jelnyelvi nyelvvizsgák európai szintű állami elismerését. Hazánk ezzel úttörőként, elsőként ismerné el a jelnyelvi nyelvvizsgát állami nyelvvizsgaként. Módosításra került a jelnyelvi tolmácsolás költségének elszámolása, mivel a siketvak személyek esetében indokolt volt a térítésmentes jelnyelvitolmács-szolgáltatás igénybevételéhez szükséges jogosultsági feltételek kiegészítése, módosítása. Tisztelt Országgyűlés! Szintén meghatározásra kerültek a jelnyelv oktatására vonatkozó képesítési előírások. Rögzítésre került, hogy a magyar jelnyelvet a hallássérültek gyógypedagógiája szakos személyek oktathatják, mivel Magyarországon még nem biztosítottak a jelnyelv szakoktatásának feltételei, és jelenleg nincs jelnyelv szakon végzett pedagógus. Ennek következtében a siket gyerekeket a közintézményekben nem anyanyelvi jelelők oktatják akkor sem, ha pedagógusdiplomával rendelkeznek. A szabályozásnak az tehát a célja, hogy a magyar jelnyelvet a siket gyermekek lehetőség szerint olyan anyanyelvi jelnyelvhasználó személy közreműködésével sajátíthassák el, akik rendelkeznek ilyen szakirányú végzettséggel. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénymódosítás indokolttá vált részben az elmúlt tíz év tapasztalatai miatt, részben pedig a hallássérült és jelnyelvhasználók minél magasabb színvonalon történő oktatása érdekében. A javaslat szakmai alapokon nyugszik és előremutató, örülök, hogy idáig
