Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 4. csütörtök - 135 / 2. szám - A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz), a napirendi pont előadója:
3368 jelnyelvhasználó hallássérült személy jelnyelven tehessen szóbeli végrendeletet, hogy ha úgy alakul a helyzet, és van mellette két, jelnyelvet ismerő tanú. A következő nagyobb állomás a 2017-es év volt, ugyanis akkor, 2017 novemberében Magyarországon került megrendezésre a Siketek Világszövetségének harmadik nemzetközi konferenciája, és ez előtt, néhány hónapos előkészítő munka után szintén egyhangúlag, egyhangú szavazással elfogadta az Országgyűlés azt, hogy minden év november 9-e, tehát a jelnyelvi törvény elfogadásának napja a magyar jelnyelv napja legyen. Ezt Balog Zoltán, az akkori EMMI-miniszter tudta bejelenteni a nemzetközi siket közösség konferenciáján; illetve Orbán miniszterelnök úr bejelentése is hatalmas visszhangú bejelentés volt, miszerint Magyarország kezdeményezi és támogatja az ENSZ Közgyűlése felé, hogy attól az évtől kezdve minden év szeptember utolsó vasárnapja legyen a jelnyelv nemzetközi napja. Több állomás után elérkeztünk oda, hogy újra elővettük ezt a témát, és eltelt tíz év, tehát több olyan kérdés, javaslat felmerült, amit érdemes volt megvizsgálni és törvényjavaslatként benyújtani most Nyitrai Zsolt képviselőtársammal együtt a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének kezdeményezése alapján. Több mint féléves előkészítő munka és egyeztetés után nyújtottuk be ilyen formában ezt a javaslatot. Több elemét szeretném kiemelni most a javaslatnak. Az egyik a definíciók pontosítása, amire nagyon szükség volt, a tíz évvel ezelőtti 2009-es törvény biztosította ugyanis a tolmácsszolgáltatást, a tolmácsok helyzetét is rendezte, de nem definiálta pontosan a tolmács fogalmát, a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás fogalmát. Ezt most tudjuk pótolni. Ami a legnagyobb lépés lenne, ha elfogadja a parlament a javaslatot, az az - most idézek a javaslatból -, hogy „a magyar jelnyelvből tett államilag elismert nyelvvizsga a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti idegennyelv-tudást igazoló, államilag elismert nyelvvizsga”, tehát államilag elismert nyelvvizsga, illetve az ehhez kapcsolódó kormányrendelet pedig úgy fogalmaz, hogy a nyelvvizsga természetes vagy mesterséges, élő vagy holt nyelvből tehető. Ennek a kritériumnak a magyar jelnyelv megfelel, ugyanis a jelnyelvi törvény is kimondja, hogy Magyarország a magyar jelnyelvet önálló, természetes nyelvként ismeri el. Másodsorban ugyanolyan komplex rendszer ez, mint bármelyik másik nyelv, a hangzó nyelvek, a jelnyelveknek ugyanis van nyelvtana, grammatikai rendszere, ugyanazok a nyelvtani részrendszerek, nyelvi szintek és nyelvészeti kategóriák különíthetők el benne, mint bármelyik másik, illetve hangzó nyelvben. El lehet sajátítani anyanyelvként. Van rendes, élő, a jelnyelvet anyanyelvként használó közössége. A siket közösség Magyarország harmadik legnagyobb nyelvi és kulturális kisebbsége. Több mint tíz éve a KER, a Közös Európai Keretrendszer alapján oktatják a magyar jelnyelvet hazánkban. Folyamatosan fejlesztik az oktatókat, folyamatos oktatóképzések vannak. A jelnyelvi képzések anyaga a KER-szintekhez igazodva A1-től C1-szintekig rendelkezésre áll, tehát készen állunk ennek a rendszernek a bevezetésére több mint tízéves szakmai munka után. Jelenleg évente körülbelül 800-1000 fő között van azoknak a száma, akik valamilyen KER-szinteken jelnyelvet tanulnak Magyarországon. Közülük körülbelül 100-200 fő hallgató az, aki nyelvvizsgaszinteket is elér. Ez a szám akár magasabb is lehetne, hogyha államilag elismert nyelvvizsgát lehetne tenni magyar jelnyelvből. További módosító javaslat, hogy a tolmácsszolgáltatás igénybevételére jogosulti kört pontosítjuk, bővítjük, méghozzá a siketvakok esetében. Fontos lépés még, hogy hasonlóan a jelnyelvi tolmácsok névjegyzékéhez, létrehozzuk a jelnyelvi oktatók névjegyzékét, ezzel rendezzük az ő helyzetüket is, és ezáltal a magyar jelnyelv oktatásának a helyzetét is. (13.50) Tehát nem eshetünk bele abba a hibába így, hogy bárki oktathassa a magyar jelnyelvet, csakis a névjegyzékben regisztrált oktatók oktathatnák ezzel a magyar jelnyelvet. Jelenleg 40 körül van az oktatók száma, akik megfelelnek ezeknek a kritériumoknak. Azok lehetnek regisztrált oktatók, akik elvégezték vagy elvégzik a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége által 2018. szeptember 28. után kialakított jelnyelvoktatói tanfolyamot, és
