Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 4. csütörtök - 135 / 2. szám - Egyes törvényeknek az állatok fokozott kímélete érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - Egyes vagyongazdálkodási és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3357 szövetségeket, vonják be a helyi képviselőket. Ez a törekvés látszik egyébként a következő pontnál: Városliget, Opera, két ellenzéki vezetésű kerület. Itt egész egyszerűen arról van szó, hogy önök egy nagyon komoly gazdasági érdektől vezérelve korábban megkötött nagyon komoly szerződéseket akarnak végrehajtani, és ennek megfelelően a választások eredményét meg valahogyan azért csak zárójelbe kell tenni, holott én hallottam, amikor a miniszterelnök azt mondta, hogy ő márpedig együtt akar működni a főváros vezetésével, együtt akar működni az ellenzéki vezetésű fővárosi kerületekkel. Sajnos, minden ilyen lépés, államtitkár úr - de mondhatnánk itt az iparűzési adóról szóló döntéseket, mondhatnánk itt nagyon sok döntést -, minden egyes döntés azt támasztja alá, hogy valójában önök nem akarnak együttműködni, valójában itt olyan adminisztratív döntések születnek, amelyeket úgy a gazdasági szükségszerűség sem indokol, aminek jogszabályi környezete nincs, hiszen most kell megteremteni, amely zárójelbe teszi az önkormányzati választások, az október 13-ai önkormányzati választások eredményét. Nem kívánnak önök együttműködni, erőből le akarják nyomni. Én itt újra azt mondanám, próbálják meg meggyőzni ezeket a polgármestereket, segítsenek esetleg nekik meggyőzni a választópolgárokat arról, hogy közösen helyes döntéseket lehet hozni, ha meg nem sikerül, azt pedig tudomásul kell venni, államtitkár úr. Én ezt gondolom, nem pedig adminisztratív döntésekkel előállítani azt a helyzetet, ahol ha nem tudnak másképpen dönteni, akkor elveszik a kezükből ezeket a lehetőségeket. Az eszközkezelő kérdésében, csatlakozva a Z. Kárpád Dániel által elmondottakhoz, én is nagyon sokszor gondoltam azt, hogy furcsa megoldás ez, talán az egyik elfogadhatóbb megoldás, aminél nehéz jobbat találni akkor, ha segíteni akarnak azoknak az embereknek, akik devizacsapdába kerültek. Az egy másik kérdés, hogy úgy kerültek bele, hogy önök a meghozott devizahiteles törvények alapján egy nap alatt a nyakába öntötték az összes devizahitelesnek azt az árfolyamkockázatot, amelyről lehet, hogy őket nem is tájékoztatták, és legalább 15-25 évre a bankrendszer ezt elhúzta volna, hiszen 15-25 év alatt kellett volna ezt az árfolyamkockázatot viselnie annak, aki fölvett egy devizahitelt. Önök akkor napi árfolyamon, 309 forintos eurón és 265 forintos svájci frankon forintosították a hiteleket. Zárójelben azért csak el kell mondani, hogy olyan forinthiteleket kaptak ezek a devizahitelesek, amilyeneket korábban nem is kaphattak volna, sőt nem is kértek, de 309 forinton és 265 forinton forintosították a hiteleket. Így sajnos a csapda mélyült, államtitkár úr, sokan kényszerültek arra, hogy bérlők legyenek a saját ingatlanjukban. Ez valamilyen szintű megoldás volt. Meghivatkozta másik képviselőtársam is azt az EBRD-paktumot, ami alapján sajnos előállt ez a devizahiteles csapda, ahol önök azt vállalták ebben a paktumban, hogy a bankoknak egy fillérjébe nem kerülhet a forintosítás, nem is került, ahol azt vállalta a magyar kormány, hogy nem fog a kilakoltatások ellen semmifajta akadályt gördíteni, nem is gördített, sőt még vétójogot is adott egyébként a Bankszövetségnek bizonyos szociális intézkedések, mint például a magáncsőd intézménye. Abban a paktumban, amelyik elő is állította ezt a helyzetet, hogy effektíve önök forintért, euróért odaadták a devizahiteleseket a bankrendszernek, ebben a paktumban szó esik egyébként a Nemzeti Eszközkezelőről is. Szó esik erről a furcsa, olyan képződményről, amelyhez mindig egy kicsit ambivalensen álltunk hozzá, hogy jobbat sem tudunk mondani, de igazából nem a megfelelő megoldás, pedig ez az EBRD-paktum úgy rendelkezik, hogy ki kell szélesíteni a Nemzeti Eszközkezelő programját. Ehhez képest ezt önök tavaly novemberben beszántották, megszüntették ezt a céget, elkezdték felszámolni, és azok az emberek, akik pedig korábban odaadták az eszközkezelőnek a vagyonukat, a lakásukat, azok most ezt megvehetik újra, még egyszer megvehették ezt a lakást. Úgy tűnik, hogy a felszámolásnak most lesz igazán vége, akkor, amikor a vagyonról is kell rendelkezni, amiben az van, hogy aki meg tudta venni újra, annak mi is mindannyian örülünk, és aztán utána elkezdődik a cseresznyézés, piaci áron kell értékesíteni a megmaradtakat. Kérdezem: bérlővel vagy bérlő nélkül? Ki fogják majd rakni azokat, akik most benne laknak?
