Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 4. csütörtök - 135 / 2. szám - Egyes törvényeknek az állatok fokozott kímélete érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - Egyes vagyongazdálkodási és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3358 (12.50) Megvan már a vevő, államtitkár úr? Hogyan kerülnek értékesítésre ezek az ingatlanok, amelyekben most magyar családok laknak? Mi történik utána a magyar családokkal? S aztán amit nem sikerül értékesíteni, azt fogják és odavágják az önkormányzatok nyakába, hogy nyűglődjenek ők ezekkel az ingatlanokkal. Azt gondolom, hogy ebben az ingatlanvagyon-kérdésben, ebben a ma Magyarországon egy majd egymilliós lakosságot érintő kérdésben egy jobban átgondolt döntés valószínűleg jó lenne. Ezt az EBRD-paktumot majd minden esetben szó szerint és elég szolgaian betartja a kormány. A bankoknak a forintosítás nem kerülhetett egy fillérjükbe sem, önök tényleg nem gördítettek a magyar családok kilakoltatásával szemben egyetlenegy akadályt sem, s még a Bankszövetségnek is adtak vétójogot a magáncsőd intézményének a bevezetésekor. Önök szó szerint és szolgaian betartották ezeket a rendelkezéseket, azt pedig, ami az emberek érdekében lenne, hogy az Eszközkezelő-programot ki kellett volna szélesíteni - ez van leírva ebben a megállapodásban, Orbán Viktor írta alá -, valami miatt nem tartják be. Ez előtt egy kicsit - nem kicsit, nagyon - értetlenül állunk. Az utolsó a szövetkezeti hitelintézetek. Ez egy olyan sötétebb korszaka volt a magyar bankvilágnak, a Postának, a Miniszterelnökségnek, amire sem az ellenzék, sem a kormánypárt nem tud nagyon jó érzéssel visszaemlékezni. Tudják, ez volt az a korszak, amikor Spéder Zoltán telebeszélte Orbán Viktor fejét, hogy a takarékszövetkezetekből föl kell építeni az OTP-nek egy pandanját. Erre ő erőforrásokat is kapott, amit nem arra használt, hogy megerősödjenek a takarékszövetkezetek, hanem arra, hogy megszerezze a Postát, ahol 50 millió forintos részvényért, államtitkár úr, Spéder Zoltán jelölhette a felügyelőbizottság és az igazgatótanács felét. A legjobb, amit a magyar kormány el tudott érni a legnagyobb állami foglalkoztató, a Magyar Posta ügyében, egy patthelyzet volt. Önöket az orruknál fogva vezette Spéder Zoltán, aki talán még mindig itt lenne, ha Lázár János vele együtt nem lenne kegyvesztett. Amit akkor a Fejlesztési Bankban, a Takarékbankban és az SZHISZ-ben, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetében csináltak, azt vizsgálni kellene. Emlékszem, hogy én feljelentést tettem akkor, államtitkár úr. Ezt a feljelentést akkor nagyon sok gondolkodás után sikerült azzal elutasítani, hogy én nem nyomoztam ki megfelelően ezt az ügyet. Én meg úgy gondoltam, hogy a rendőrök nyomoznak. Végbement a szövetkezeti integráció, sőt azt látjuk, hogy egy másik integráció is végbe fog menni, hiszen létrejött a Takarékbank és az MKB külön bankja. Itt visszautalnék az EBRD-paktumra, amit azért kötöttek, hogy az MKB Bankot vissza kell hozni a piacra, az Erste Banknak meg a 15 százalékát megszerezte vele a magyar állam. Ezek így függnek össze. Az MKB-t úgy emlegetik Magyarországon, hogy az a Matolcsy kisebbik bankja, ezért MKB, és ez most összefonódik a Takarékbankkal, és így ez a pénzügyi kör egy még nagyobb lehetőséget kap a mai magyar bankszektorban. Ezeket a dolgokat csak azért érdemes elmondani és azért érdemes visszaemlékezni arra, hogy minek milyen háttere van, mert erről készül most törvényt hozni az Országgyűlés. Ezeket most le akarják pecsételni ezzel az előélettel, és azok után, amit Spéder Zoltán csinált a Postával, a Takarékbankkal, és azok után, hogy Némethné államtitkárságát a Miniszterelnökségen még sóval is be kellett hinteni, ebből nem tanulnak, nem nyomoznak, nem felelősöket keresnek, hanem gyorsan betakarják egy következő rendelkezéssel, és létrehoznak egy másik bankot, csak már nem Spéder Zoltán ennek a tulajdonosa, hanem Mészáros Lőrinc. Ennyi a különbség. Erről alkotnak most törvényt. Most törvénybe iktatják azt, ami elfedi a múltat, ami a jövőben az önkormányzatoknak nem megkönnyíti, hanem megnehezíti a dolgát, megnehezíti a kormánnyal való tárgyalásokat, és nem mellérendeltségi szerepük lesz az önkormányzatoknak a kormánnyal, hanem alárendeltségi szerepet állítanak elő nekik egy adminisztratív döntéssel. Mi ezt nem fogjuk tudni támogatni, és arra kérem önöket, hogy még egyszer gondolják végig azt a logikát, amelyen keresztül önök az önkormányzatokkal szeretnének kapcsolatot tartani, amivel a korábbi Lázár-Spéder-birodalmat