Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 4. csütörtök - 135. szám - Az emlékülés megnyitása - DR. ÁDER JÁNOS köztársasági elnök:
3339 elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésének, ideértve a regionális és helyi önkormányzatokat is. Ez az uniós alapdokumentum tehát használja a „nemzeti identitás” szóösszetételét, azt az Európai Unió és a tagállamai közötti viszonyban jogként elismeri és garantálja. Ám sem a hivatkozott szerződésben, sem pedig egyéb uniós jogforrásokban nem határozták meg eddig a nemzeti identitásnak a politikailag és jogilag is értelmezhető, életszerű és közérthető fogalmát. A mai napon az önök előtt fekvő, elfogadásra ajánlott nyilatkozat ennek hiányát kísérli meg pótolni. Egy olyan meghatározási javaslatot fogalmaz meg, amely érdemi hozzájárulás lehet az Európa jövőjéről szóló, küszöbön lévő uniós eszmecseréhez. Ha az Európai Unió szavatolja a tagállamok nemzeti identitását, miként ezt megteszi a hivatkozott szerződésben, akkor felmerül a kérdés: ki valójában a nemzeti identitás alanya, hordozója? A mi magyar válaszunk erre a kérdésre a jogtudomány logikájával, a józan ésszel, az életszerűséggel és történelmi tapasztalatokkal is egyezik. A nemzeti identitás alanyai az adott állam területén meghatározott idő óta élő nemzeti közösségek, függetlenül attól, hogy számbeli többségben vagy számbeli kisebbségben élnek-e. Az állam mint szervezet, mint jogi és politikai szabályrendszer összessége a földrajzi területén élő nemzeti közösségek identitását jeleníti meg és képviseli. A mi válaszunk az, hogy nemzeti identitása az embereknek, az állam polgárainak van, és ez az identitás mint tudatállapot és értékrend az anyanyelvükből, a kultúrájukból és a szülőföldjükből fakad. Ezen a számbeli többségben vagy kisebbségben élő nemzeti közösségeket egyaránt jellemző identitások védelmére hivatott a nemzeti állam. Mindezek alapján a nyilatkozat szerint, tisztelt képviselőtársaim, a nemzeti önazonossághoz való jog azt biztosíthatja mindenki számára, hogy elődeik anyanyelvét, kultúráját és szülőföldjüknek otthonosságát szabadon megörökölhessék, és azt szabadon továbbadhassák utódaiknak. Európában és benne a Kárpát-medencében nem az államhatárok megváltoztatásával kezelhetők a megoldatlan nemzeti kérdések, hanem az állampolitikák megváltoztatásával, a nemzeti önazonossághoz való jog elméleti és gyakorlati biztosításával. A nyilatkozat szerint a nemzeti önazonossághoz való jog az általános emberi méltóság védelmének egyik nélkülözhetetlen eszköze, amely nemcsak a Kárpát-medencében, hanem mindenhol erősítheti a békét, biztonságot és stabilitást. A nyilatkozat ezért fordul felhívással nemcsak a szomszédos országok parlamentjeihez és kormányaihoz, hanem az Európai Unió, az Európa Tanács intézményeihez és az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez is, javaslatot téve arra, hogy a nemzeti önazonossághoz való jogot tegyük közösen az egyetemes emberi jogok részévé. Ez az ügy egyidejűleg szolgálja a magyar nemzet, a szomszédos nemzetek és Európa jövőjét. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Tisztelt Honfitársaink itthon, otthon és a nagyvilágban! A magyarság ezeréves Kárpát-medencei történelméből száz nehéz esztendő van a hátunk mögött, és a magunk által alakítható jövő áll előttünk. A szétszakítottságban is megmaradni tudás teljesítményéből erőt merítve, az egymást követő nemzedékek erőfeszítéseit összeadva tegyük együtt sikeressé a magyarok következő évszázadát! Kívánjuk, hogy a világban, Európában és a Kárpátmedencében legyen béke, szabadság és egyetértés! (Nagy taps a kormánypártok soraiban. - Taps a Jobbik, az LMP és a függetlenek soraiból.) ELNÖK: Megköszönve Kövér László házelnök úr nyitóbeszédét, az összevont vitát elnapolom, folytatására és határozathozatalára későbbi ülésünkön kerül sor. Most tisztelettel felkérem Áder János köztársasági elnök urat, fáradjon az ülésterembe, és az emelvényről tartsa meg ünnepi beszédét. (Dr. Áder János belép az ülésterembe és felmegy a szónoki emelvényre.) Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Öné a szó, parancsoljon! DR. ÁDER JÁNOS köztársasági elnök: „Bevallom, hogy ezt a turáni törzset éles ellenszenvvel szemléltem, és szemlélem ma is. Miként rokonaik, a törökök, sokat romboltak, és semmit sem alkottak. Budapest hamis város, minden eredetiség nélkül. Századokon át a magyarok elnyomták nemzetiségeiket, a szabadulás és a
