Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 4. csütörtök - 135. szám - Az emlékülés megnyitása - DR. ÁDER JÁNOS köztársasági elnök:
3340 megtorlás órája elérkezett.” Írta 1919-ben Harold Nicolson angol diplomata, akinek jelentős szerep jutott a trianoni határok megállapításánál. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Házelnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Mit tudott ez a diplomata Magyarországról? Szent István államalapításáról, első királyunknak az intelmeiben megjelenő bölcsességéről? Szent László vitézségéről, Hunyadi János bátorságáról, a világraszóló nándorfehérvári diadalról? (11.20) Mit tudott Mátyás reneszánsz udvaráról, Európában párját ritkító könyvtáráról és annak kódexeiről? A reformkor szellemi óriásairól, 1848-as szabadságharcunkról? Vagy az első világháborút megelőző fél évszázad gazdasági lendületéről, tudományos vívmányairól? Nicolson minderről keveset tudott. De a magyarok jövőjét a döntésben részt vevő diplomataként mégis alapvetően befolyásolta. Tisztelt Ház! Száz évvel ezelőtt ezen a napon, június 4-én Magyarország gyászolt, Budapest is feketébe öltözött, a zászlókat félárbócra eresztették, az újságok gyászkeretben jelentek meg. Az üzletek zöme, az iskolák és a hivatalok zárva voltak, a buszok és a villamosok megálltak. A fővárosban és mindenütt Magyarországon zúgtak a harangok. A magyarok öt percig csendben álltak. A veszteséget, a megaláztatást, a törvénnyé tett törvénytelenséget egyetlen magyar sem tudta feldolgozni. 1920-ban Magyarország elveszítette területének kétharmadát, népessége 18 millióról 7,5 millióra zsugorodott, több mint 3 millió magyar került a határon kívülre. Románia egyedül nagyobb területhez jutott, mint amekkora Magyarországnak megmaradt. Gabonatermő területeink jelentős része, erdeink 90 százaléka, vasúthálózatunk kétharmada a szomszédos országokhoz került. Arról már kevesebbet szoktunk beszélni, hogy milyen gazdasági gyarapodást tört derékba Trianon. Általános iskolai tanulmányainkból tudjuk, hogy Széchenyi Istvánnak milyen szerepe volt a budapesti első hengermalom megépítésében. Arról viszont ritkábban szólunk, hogy hatvan évvel később, a századfordulón Budapest Európa legnagyobb malomipari központja, a világon is mindössze az egyesült államokbeli Minneapolis előzi meg. A magyarországi gépipar dinamikus fejlődéséről sem szoktunk beszélni. Pedig van mire büszkének lennünk. 1873-ban készül el az első hazai gyártású mozdony, 27 évvel később már az ezredik gördül ki a gépgyárból. A magyarországi mezőgazdasági gépgyártás 30-40 év alatt képessé válik minden olyan eszköz és gép gyártására, amire a mezőgazdaságnak szüksége van. Világszínvonalú villamossági ipar, dinamikus városi és vasúti infrastruktúra-fejlesztés, Budapestnek igazi világvárosi arculatot adó köz- és magánépületek. Zárójelben hadd tegyem hozzá: a budapesti földalatti megépítését Európában csak a londoni előzi meg; a Parlament épületét 1904-ben adják át. Tisztelt Ház! Az országot ért veszteség és a gazdasági lendület megtörése mellett szólnunk kell az embereket közvetlenül ért veszteségről is. Magyarországon 1918 és 1920 között több erőszakhullám söpört végig. Még nem volt trianoni döntés, még nem voltak új határok, de a Kárpátmedencében háború utáni háború dúlt. Először csak szabadcsapatok randalírozása, feltört magtárak, lángoló kastélyok, etnikai vagy szociális alapú leszámolások, majd a megszálló cseh, román, szerb csapatok brutalitása. Sortüzek, önkényeskedések, fosztogatások, nők megbecstelenítése, menekülésre kényszerített százezrek, munkájuktól, állásuktól, megélhetésüktől megfosztott ottmaradók, földjüket, házukat, ingóságaikat elveszítő emberek. Rettegés, félelem, megaláztatás, kettészakított települések. Amikor Trianonról beszélünk, ma már a negyedik generáció teszi fel ugyanazokat a kérdéseket. Elkerülhető lett volna-e a világháború? Ki miért felelős? Miért lett a trianoni döntés Magyarország számára mérhetetlenül igazságtalan? A korszakot vizsgáló történészek közül sokan osztják a véleményt, hogy a XX. század elején bár minden ország vezetője a békéről beszélt, valójában mindenki a háborúra készült. Az Oszmán Birodalom hanyatlása, a Balkánon keletkező politikai vákuum, a cári Oroszország terjeszkedése, a pánszláv gondolat erősödése, Németország növekvő ereje, Franciaország Elzász elvesztése miatt érzett revánsvágya, a nemzetiségek önállósodási törekvései mind ebbe az irányba mutattak.
