Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 3. szerda - 134. szám - A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény, valamint a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai tá... - ELNÖK: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
3283 A mostani törvényjavaslat célja egyrészről a műemlékvédelmi besorolási kategóriák módosítása, a műemlékek hatékonyabb védelme a jogalkalmazásban megjelenő gyakorlati nehézségek megszüntetése és a műemlékvédelem szabályozórendszerének egyszerűsítése érdekében. Jelenleg hazánkban közel 15 ezer egyedileg védett műemléki érték található, amelyek három értékkategóriába vannak most sorolva: műemlék I. kategória, műemlék II. kategória, valamint általános műemléki védelemként nyilvántartott műemléki érték. Az egyes értékkategóriákhoz a műemlékeket ért sérelem esetén különböző mértékű örökségvédelmi bírság is tartozik, mely azonban sok esetben nem képes azt a visszatartó erőt biztosítani, ami képes megvédeni a műemléki értéket a károkozástól. Ennek érdekében a törvényjavaslat a kulturális örökséggel összefüggő védelmi szint fenntartása mellett a műemlékek értékalapú védelmére helyezi a hangsúlyt. Ennek megfelelően a korábbi három kategória helyett két kategória jön létre: ezentúl minden védett építmény műemlékként lesz nyilvántartva, a leginkább kiemelkedő nemzeti értékeket fokozott védelemben szükséges létesíteni, kiemelt műemlék megnevezéssel, míg a többi a nem kiemelt műemlék kategóriába kerül. A törvényjavaslatnak nem az a célja, hogy csak a kiemelt műemlékeket védje, hanem hogy mindegyik műemléket védje, azonban a nemzeti identitásunkhoz tartozó, kiemelkedő jelentőségű műemlékeinket még szigorúbb szabályok szerint szükséges védeni. Kiemelt műemlékeink esetében az államot a törvény erejénél fogva elővásárlási jog illeti meg, valamint a törvényjavaslat szerint az érintett ingatlan tartozékaival, alkotórészével, berendezési tárgyaival, magával a fekvése szerinti telekkel együtt védelemben részesülne, és hozzá kijelölt műemléki környezet tartozna. A törvényjavaslat a településeknek, a helyi önkormányzatoknak is kedvez, ugyanis lehetőséget ad a helyi védett épületek számának növelésére, amelyek a helyi közösség életében értéket hordoznak, közösséget teremtenek. A törvényjavaslat a műemlékvédelem mellett két rendkívül fontos történelmi budapesti helyszínt minősít kiemelten közérdekű beruházásnak, ahol rehabilitációs és nagymértékű fejlesztési munkák zajlanak. Az egyik helyszín a budai Várnegyed és a budai Palotanegyedet érintő rehabilitációs fejlesztési terület kiemelten közérdekű beruházásnak minősítése. Az elmúlt években a budai Várban láthattunk számos olyan felújítást és olyan helyreállítási munkálatot, amelynek, azt gondolom, hogy az egész ország a csodájára járhat, és a turisták, ha majd a vírus után újra fognak jönni, akkor azt gondolom, hogy az egy kiemelt pontja lesz az országnak turisztikai szempontból is, de minden magyar is büszke lehet azokra a felújításokra. A másik helyszín a számos helyen méltatlan állapotban lévő Gellérthegy, a Citadella erőd és környezete. A budai Várat és a Gellérthegyet évente turisták milliói látogatják belföldről és külföldről egyaránt, így a nagyszabású rekonstrukciós, felújítási, területrendezési munkák e helyszínek turisztikai vonzerejét is nagyban növelik, ami a turizmus újabb fellendítését hozhatja magával, ami majd a magyar gazdaságot erősíti tovább. Másrészt a két, nemzeti identitásunkat is meghatározó történelmi világörökségi helyszín, a Kossuth térhez hasonlóan közös magyar kincs, nemzeti kincs, amit minden magyarnak legalább életében egyszer érdemes meglátogatnia. Ez szerintem egy fontos kezdeményezés, iskolások is a Határtalanul! programban mennek határon túlra, a határon túli diákok jönnek Magyarországra, és minden magyarországi iskolás is a budapesti történelmi helyszíneket is végigjárhatja. Továbbá a két budapesti helyszín a fővárosiak számára is közkedvelt pihenő- és kirándulóhely, kulturális központ, melyeknek a méltóságát megőrző, visszaállító felújítása az itt élők életminőségét is javítja. Ezeknek a kiemelkedő jelentőségű világörökségi helyszíneknek a megújítását, védelmét és fennmaradását szolgáló, értékőrző és fejlesztési célú használata és fenntartása nemzeti érdek. Ezért felújításuk az állami és önkormányzati szervek, az egyházak, szakmai és civil szervezetek együttműködésével valósul meg.
