Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 3. szerda - 134. szám - A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény, valamint a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai tá... - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója:
3278 A törvényjavaslat pontosan ebből kiindulva tartalmazza az örökségvédelmi bírságra vonatkozó rendelkezések kiegészítését is. Ennek előzménye a 2019/880 EU rendelet, amely ezzel összefüggésben szabályoz. A tagállamoknak az EU-rendelet rendelkezéseinek megsértése esetére hatékony, arányos, visszatartó erejű szankciókat kell bevezetniük, valamint biztosítaniuk szükséges azt, hogy a vámterületre való bejuttatásra egységes ellenőrzések legyenek érvényesek a kulturális javak esetében. A kulturális javak hatósága számára az örökségvédelmi bírság mérlegelési jogkörben történő kiszabhatóságának lehetőségét kell megteremteni megítélésünk szerint az aukciós házak és árverésszervezők tájékoztatási kötelezettségének elmulasztása esetére abban az esetben, hogyha védett kulturális javakról van szó. (22.10) Ugyanis az árverési hirdetményekben az aukciós házak rendszeresen elmulasztják feltüntetni a védettség tényét védett kulturális javak esetén. Ez nemcsak a vevőket téveszti meg és az előírt vevői bejelentési kötelezettséget teszi súlytalanná, hanem nagyban megnehezíti a védett kulturális javak nyomon követését is. Ebben az esetben ugyanis teljesen egyértelmű, hogy a védett tulajdonosok, noha lehet, hogy jóhiszeműen járnak el, de nincsenek tisztában a védett kulturális javakra vonatkozó speciális előírásokkal, köztük különösképp az ország területéről történő kiviteli korlátozásokkal. Ezért ebben az esetben ezen kötelezettség elmulasztása esetére a hatóság szankciós jogkörét erősíteni kell. A javaslat tartalmazza a Budapest és agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról szóló 2018. évi XLIX. törvény, az úgynevezett Budapest-törvény módosítását is, amely a javaslat értelmében egy új fejezettel egészülne ki. Ez az új fejezet kimondja, hogy a Citadella erődöt és közvetlen környékét, a szintén állami tulajdonban lévő Citadella sétányt a közérdeket érvényesítve kell használni, fenntartani, bemutatni, helyreállítani. Megítélésünk szerint a Citadella erőd és környékének fejlesztése, helyreállítása kiemelt jelentőségű közfeladat. Ez a törvényjavaslat a helyreállításnak megadja azt a kiemelt jelentőséget és közérdekű státuszt, melyet 2018 végén megadott a budai Palotanegyed rekonstrukciójának is, és amelynek révén elindulhatott a nemzeti Hauszmann-program, amelynek első eredményei már látszanak. A törvényjavaslat egyértelműen rögzíti - a félreértések elkerülése végett hangsúlyoznám csak ezt - a Citadella lehetséges hasznosításának módját is, kizárólag a köz érdekében értékmegőrző és világörökségi védettséghez méltó módon lehet hasznosítani. Ez már önmagában kizárja a műemléki státuszhoz nem méltó hasznosítás lehetőségét is. Ez egy kulcsfontosságú kérdés, ugyanis a KSH becslése szerint a Budapestre turisztikai céllal látogató külföldiek száma - a koronavírus-járvány előtti adatokról beszélek - 4,5 millió főre becsülhető éves szinten. Ha ehhez hozzávesszük még a belföldről Budapestre érkező turistákat, körülbelül egymillió főt, akkor elmondhatjuk, hogy a fővárosba látogató összes turista közel háromnegyede meglátogatja a Várnegyedet, és hasonló adatokkal számolhatunk a Citadella esetében is. A Citadella ingatlan kizárólagos tulajdonosa a magyar állam, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon, 1987 óta világörökségi védelem alatt áll. Ezt a műemléki és világörökségi védelmet egészíti ki a jelenlegi törvényjavaslat, amely meghatározza a hasznosítás, a felújítás irányait. A törvényjavaslat a Citadella erőd rekonstrukciós helyreállítási munkálatainak elvégzése érdekében kimondja, hogy a terület vonatkozásában változtatási, építési tilalom nem rendelhető el, a Citadella erőd épülete jelenleg balesetveszélyes, a bunkerépület betonelemei szerkezetileg nem stabilak, az épület falait sok helyen beázás rongálja. Kizárólag a műemléki állagmegóvás érdekében is az ingatlan teljes rekonstrukciójára lenne szükség, de tekintettel arra, ahogy említettem, a Citadella Budapest egyik első számú turisztikai helyszíne, ezért az ott lévő méltatlan helyzeteket, ami mind az épített örökségre, mind a
