Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 3. szerda - 134. szám - A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója:
3209 A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig Most soron következik a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztések T/10747. és T/10748. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhetők. Tisztelt Országgyűlés! Elsőnek megadom a szót Orbán Balázs államtitkár úrnak, a Miniszterelnökség államtitkárának, a törvényjavaslat előterjesztőjének. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó. DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Pár nappal a rendszerváltoztatás után megválasztott Országgyűlés megalakulásának 30. évfordulóját követően a demokratikus jogállam működése szempontjából kulcsfontosságú, egyúttal a magyar parlamentarizmus életképességét és erejét az utókor számára a napnál is világosabb módon megmutató törvényjavaslatok tárgyalását kezdjük el most. Magyarország és a magyar emberek rendkívül nehéz időszakon vannak túl. A koronavírusjárvány elleni küzdelem mindenkitől áldozatokat követelt. A siker nem maradt el, az egyéni és a csoportos megbetegedések időszakát követően, a külföldről érkező riasztó példák ellenére sikerült elkerülni a tömeges megbetegedéseket, sikerült az egészségügyet felkészíteni a járvány esetleges további hullámainak fogadására. Az európai színtéren hazánk az elsők között lépett annak érdekében, hogy hatékonyan tudjunk szembenézni a kihívásokkal. Már januárban felállítottuk az operatív törzset, akkor, amikor még csak szórványos esetek voltak Európában, az európai járványvédelmi központ pedig még nem tartotta Európára nézve különösebben veszélyesnek a vírust. (16.50) A betegszámhoz képest jóval korábban hoztuk meg a szigorító intézkedéseket, mint más országok. Ennek köszönhetően sikerült lassítani a járvány terjedését Magyarországon. Ha csak a főbb intézkedéseket emelem ki, az iskolalátogatásokat hazánk a 12., Ausztria a 21., Olaszország a 31. napon tiltotta meg; a szórakozóhelyeket Magyarország a 13., Franciaország az 54. napon zárta be; a rendezvényeket pedig míg Ausztria a 14., mi a 7. napon tiltottuk meg. Magyarország Kormánya 2020. március 11-ével az Alaptörvény vonatkozó rendelkezései alapján a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló kormányrendelettel úgynevezett különleges jogrendi állapotot hirdetett, március 30-án pedig szintén az Alaptörvény rendelkezéseinek megfelelően kérte a veszélyhelyzet meghosszabbítását az Országgyűléstől. Az első fertőzöttől számítva a veszélyhelyzetet Magyarország a 7. és például Olaszország a 38. napon hirdette ki. Minden demokratikus jogállam esetében előfordul, hogy az állam olyan helyzettel találja magát szemben, amelyet a normál működés rendjében nem tud kezelni. Ekkor minden demokratikus jogállamban az alkotmányban meghatározott keretek között, eljárási szabályokat betartva, úgynevezett különleges jogrendeket vezetnek be. Ezekre a különleges jogrendi helyzetekre ezért aztán minden ország alkotmánya tartalmaz szabályokat. Ezen különleges jogrendi helyzetek mindegyikének sajátossága olyan társadalmi, természeti jelenségek esetén engedi meg a normálistól eltérő állami működési rend bevezetését, amikor úgynevezett védett alkotmányos érték, például emberi élet, egészség vagy vagyonbiztonság tömeges veszélybe kerül, és ezek a veszélyek más módon, az állam normál működési rendjében nem háríthatók el. Magyarországon még különleges jogrend idején sem függeszthető fel az Alaptörvény, tehát az Alaptörvénynek ellentmondó szabályok ekkor sem hozhatók, és ha a különleges jogrend
