Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 3. szerda - 134. szám - A Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
3201 szervektől, minden intézménytől, hogy nem a személyi jellegű kiadásoknál, hanem a dologi és intézményi beruházásoknál legyenek takarékosak. Hadd mondjam el, hogy ezt az intézkedést, a takarékossági intézkedést a kormányzat csak az irányítása alá tartozó szerveknél hajtotta végre. Nálam jelentkezett olyan alkotmányos szerv, amely önként felajánlotta, hogy végrehajtja ugyanezt a takarékosságot (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.), mert az adott intézménynek a vezetője felelősséget érzett a tekintetben, hogy ő is hozzájáruljon a védekezéshez. (Dr. Varga-Damm Andrea: És Rogánékkal mi van?) Ami tehát az egyetemeket illeti, itt cáfolnom kell a képviselő urat a tekintetben, hogy a pécsi egyetem személyi jellegű kiadásainál egy forint csökkentés is megvalósult volna; természetesen nem volt ilyen, és azt gondolom, hogy a havonta közzétett költségvetési adatokból látszik, hogy az egyetemek gazdálkodása, pénzügyi helyzete ma sokkal stabilabb, mint tíz évvel ezelőtt volt. Ehhez hozzájárult a kancellári rendszer, hozzájárult a Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alap, amely az előző évek költségvetéseiben volt, ebben benne volt a finanszírozási rendszer átalakítása, tehát azt gondolom, hogy ezek az intézkedések igenis vállalhatóak voltak, nemcsak makrogazdasági, átfogó aspektusból, hanem az adott intézmények pénzügyi helyzetét illetően is. Ezzel áttérek az önkormányzatokat érintő felvetésekre. Másodszor hangzott el, hogy a helyi önkormányzatok adóssága olyan nagyságrendű, mint az az összeg, amelyet anno a kormányzat átvett - 1300 milliárd forint körüli volt a konszolidált tétel. Elnézést kérek, másodszor kell elmondjam tényszerűen, hogy a 2019. év végi teljes önkormányzati adósságállomány 220 milliárd forint volt. De amikor értékeljük azt, hogy az önkormányzatoktól mekkora áldozatvállalást kér a kormányzat, akkor, ismétlem, nézzük meg az önkormányzati szektornak a teljes bevételét, ami körülbelül 3000 milliárd forint, és tegyük hozzá, hogy az adott önkormányzatoknak mennyi betétje és állampapírja van! A legutóbbi hozzászólásomban elmondtam Budapest helyzetét. Megkaptam az adatot a betétállományokról: 800 milliárd forint körüli a teljes önkormányzati szektor betétállománya, ebben természetesen benne vannak olyan források is, amelyeket a kormányzat biztosított, és fejlesztési célokra állnak rendelkezésre, tehát belemehetünk ennek a betétállománynak a boncolásába. Én tisztelettel arra emlékeztetek mindenkit, hogy a zárszámadási vitában mindig arról tudtam beszámolni, hogy a helyi önkormányzati rendszer az átalakítások után összességében stabil, többleteket láthattunk. Természetesen mindig vannak olyan önkormányzatok, amelyek nehéz helyzetbe kerülnek, amelyeknek egyedileg kell segíteni, de az önkormányzati rendszer egészét tekintve én azt gondolom, hogy a járvány elleni védekezésnél kért 34,4 milliárd forintos gépjárműadó-átirányítás az önkormányzati rendszer pénzügyi helyzete szempontjából és az előttünk álló feladatok súlya szempontjából egy méltányolható összeget tesz ki. A Budapest-Belgrád vasútvonal vitája lezajlott, egy külön törvényben foglalkozott vele az Országgyűlés. Én nem akarok ennek a részleteibe belemenni, de azért azt hadd említsem meg, hogy ha ennyire abszurd lenne, akkor miért van több ország Magyarországon kívül, amely szintén rációt lát ebben a beruházásban, Szerbia és további országok, hadd mondjam. Azt gondolom tehát, hogy egy olyan projektről van szó, amelyet Magyarországon kívül mások is racionálisnak és megvalósítandónak tartanak. Ezzel át is térek a többször említett hitelfelvétel, adósságállomány kérdésére. Arató Gergely képviselő úr idézett az állampapír-finanszírozás elmúlt heteiből néhány esetet, amikor bizony sikerről tudtunk beszámolni. A képviselő úr azt is mondta, hogy a mostani válság más, mint az előző, és azt mondta, hogy a mostani helyzetben Magyarország devizakötvényt bocsátott ki. Egyetértek a képviselő úrral, ez a válság más, mint a tíz évvel ezelőtti, sokkal brutálisabban jelentkezik. Ugyanis a tíz évvel ezelőtti válság a pénzügyi szektorból kiinduló, a reálgazdaságba átvivő válság volt, ahol az egyes szektoroknak a tevékenysége nem egyik napról a másikra szűnt meg. Most egy egészségügyi helyzetből kiinduló válságról van szó, ahol egyes szektoroknak a tevékenysége száz százalékról nullára esett vissza. Ilyet nem láttunk tíz évvel ezelőtt. Biztos, hogy a második negyedévi gazdasági számok sajnos meghökkentőek lesznek - nemcsak Magyarországon, mindenütt, mert ilyen jellegű válsággal eddig nem néztünk szembe -, és ebben a helyzetben tudjuk
