Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 3. szerda - 134. szám - A Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY (DK): - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP):
3199 80 milliárd forintot, és csoportosítsuk át a Budapest-Belgrád vasútvonal projektjére, akkor milyen számokat tettek, mondjuk, miniszterelnök úr elé, és milyen módon, milyen megalapozottsággal születtek meg ezek a döntések. De hasonlóképpen lenne kérdésem, kihasználva ismét csak államtitkár úr szakmai hozzáállását. Nem oly rég egy estébe nyúló vitán derült ki, hogy az egyetemeket is már elérik ezek a brutális megszorítások, és eredetileg, Bódis államtitkár úr megerősítette, hogy 23 milliárd forintot terveztek elvonni az egyetemektől - értelemszerűen ő sem örült neki, hogy a saját szféráját megszorítások érik -, és ezt sikerült visszatárgyalni vagy visszacsökkenteni 15 milliárdra, amiről tudjuk, ugye, képviselő úr, hogy a pécsi egyetemet 1,9 milliárd megszorítás éri. Ennek milyen hatásai lehetnek? Néhány éve volt a pécsi egyetemnél már egy néhány száz milliós megszorítás, az brutális elbocsátást jelentett. Most ha 2 milliárd forintot elvonnak a pécsi egyetemtől, az hány munkahelybe fog kerülni? Teljesen egyértelmű, hogy az egyetem ebben a formájában nem fog tudni tovább működni, beláthatatlan következményei lesznek. Ez nem csak az idei évre fog kihatni rendkívül súlyos mértékben negatív módon az egyetemre, hanem a jövőre nézve is egyelőre beláthatatlan, hogy milyen következménye lesz az egyetemre. Az biztos, hogy óriási csapás ez az egész régió számára, nem csak képviselő úr választókerületére nézve. Emögött milyen számítások voltak? Tehát amikor ismét csak a 80 milliárdos Budapest-Belgrád vasútvonal tételét önök kivették a gazdaságvédelmi alapból, és odarakták, hogy a Budapest-Belgrád projektjét márpedig most meg kell építeni, akkor a másik oldalra odarakták - ugye, mindenkinek ki kell venni ebből a részét -, hogy elvesznek, nem tudom, most akkor jelen állás szerint talán 15 milliárdot az egyetemektől. Ennek például, ha csak azt nézzük, az egyetemeket érintően az elbocsátások tekintetében milyen hatása lesz, én arra szeretnék pontos számadatokat, becsléseket alátámasztó dokumentumokat kérni államtitkár úrtól, ismét csak mondom, kihasználva, hogy aktívan részt vesz a vitában, mert nyilván egy ilyen súlyos döntést úgy hoztak meg, hogy ahhoz valamiféle elemzést készítettek, hogy ennek milyen pozitív és milyen negatív hatásai lesznek. Mondjuk, pozitív hatásokról elég nehéz beszélni szerintem abban az esetben, amikor, mondhatjuk, hogy az egyetemeket szinte tönkreteszik. A másik oldalról pedig készítettek-e konkrét elemzést, és ha készítettek - én remélem, hogy készítettek -, mi lett az eredménye az önkormányzatokra vonatkoztatva? Már az imént említettem röviden, hogy több önkormányzati szövetség és rengeteg városvezető, településvezető elmondta, hogy szinte kigazdálkodhatatlan az önkormányzatokat érintő kormányzati megszorítások sora. Orbán államtitkár úr is a múlt heti vitán megerősítette, hogy ha azzal szembesülnek, hogy valóban beigazolódik, hogy a kistelepülések jelentős része nem tudja kigazdálkodni, akkor szembenéznek ezzel a kérdéssel, és akkor módosítanak ezeken a brutális megszorításokon. Na, ezzel számoltak-e? Tehát milyen módon jelenik meg ez a költségvetés tervezésekor, hogy ha az önkormányzatok nem fogják tudni ezeket a hatalmas megszorításokat kigazdálkodni, akkor milyen módon és hogyan fog jelentkezni ez a költségvetési átcsoportosításban? Nem akarok én itt minden tételt fölsorolni, mert lehetetlen ezt 15 perc alatt megtenni, de még egy tételre szeretnék rákérdezni. Láthatjuk, hogy a lehető legtöbb közszolgáltatás itt az elmúlt tízéves időszakban nem jobb, hanem rosszabb helyzetbe került. Most nem mennék bele abba, hogy a közúthálózatnak milyen mutatószámai vannak. Egyértelmű, hogy a 2010 előtti örökség borzalmasan rossz volt, de évről évre rosszabbak a mutatók. Egy ilyen válságágazat a vízügy, a vízügyi ágazat, amit szintén borzalmasan nehezen érintett vagy érint ez a gazdasági válság. Nem véletlenül fogalmazódott meg a kormány felé, hogy a közműadó tekintetében - aminek a kivonását vagy eltörlését a szakma már évek óta követeli teljesen megalapozott módon - valamiféle haladékot kaphassanak a fizetésre kötelezettek itt a válság kapcsán. Ezt a lehetőséget sem kapták meg. Láthatja talán ön is, államtitkár úr, negyven-egynéhány víziközmű-szolgáltató van, néhány állami, a többsége pedig önkormányzati tulajdonú, és egyszerűen ezek a cégek már a bedőlés szélére kerültek. Ez részben a rezsicsökkentés miatt van, részben pedig azért, mert ezt az ágazati közműadót is kivetették ezekre a cégekre. Elmaradnak a megelőző karbantartások, elmaradnak azok a karbantartások, amiknek már óriási szüksége lenne. A rendkívül rossz bérszínvonal miatt mennek el
