Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 3. szerda - 134. szám - A Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
3190 Ráadásul nemcsak a költségvetési előirányzat volt meg, hanem igenis ezt tudtuk finanszírozni meglévő forrásokból, állampapír-kibocsátásokkal, mint ahogy az azonnali gazdaságvédelmi intézkedéseket is tudtuk finanszírozni. Azért arra mindenkit emlékeztetnék, hogy a járványügyi helyzet bekövetkeztekor az intézkedések első sorában volt az érintett ágazatokra vonatkozó adókönnyítés. Volt abban a helyzetben a költségvetés, hogy ezt megtehettük, voltunk abban a finanszírozási helyzetben, mint ahogy, azt gondolom, az első lépések között volt a moratórium bejelentése is. Z. Kárpát Dániel képviselő úr azt mondta, hogy a moratóriumnál túl nagy összeget tüntettünk fel az indoklásában. Tényszerűen el kell mondjam, hogy az önök előtt lévő törvényjavaslatban a teljes keret szerepel a moratórium tételénél. A képviselő úr azt tudja, hogy mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások, ha úgy döntenek, akkor szabadon törleszthetik a fizetési kötelezettségüket, és úgy is dönthetnek, hogy visszavonják ezt, és élnek a moratórium lehetőségével. Való igaz, hál’ istennek, számos olyan magánszemély és vállalkozás volt abban a helyzetben, hogy úgy döntött, nem él ezzel a lehetőséggel. Fogadjuk el azt, amit képviselő úr mond, vonjunk le akkor 1000 milliárd forintot a teljes keretből, és akkor nem a GDP 20 százalékáról, hanem 18 százalékáról beszélünk. A kormányzat arról beszélt, hogy az összes megmozgatott forrás, amit a kormány megmozgatott, illetőleg amit a jegybank megmozgatott - azt gondolom, fontos, hogy a két gazdaságpolitikai szereplő között összhang volt ebben a kérdésben is -, tehát az a forrásmennyiség a GDP 18-20 százaléka között van. Hogy véglegesen például a moratóriumnál mennyi lesz az összeg, amit az érintettek a moratórium alatt nem fizetnek be, azt majd jövőre fogjuk megtudni. Szintén elhangzott az, hogy vannak olyan intézkedések az önök előtt lévő törvényjavaslat indoklásában, amelyek a szemfényvesztés kategóriájába tartoznak; ha jól emlékszem, ezt nem is egy hozzászóló említette. Z. Kárpát Dániel képviselő úr például szóvá tette, hogy a szociális hozzájárulási adó kulcsának a 2 százalékpontos csökkentése és ennek a 160 milliárdos idei hatása miért szerepel itt, amikor erről már szó volt az eredeti 2020-as költségvetésitörvény-javaslat vitájában is. Hát, azért van itt, mert az érintett partnerekkel a 2016. év végi megállapodás arról szólt, hogy a szociális hozzájárulási adó kulcsának a csökkentésére a versenyszféra reálkeresetének a növekedése függvényében kerül sor: ha 6 százalékkal növekednek a versenyszférában a reálbérek, akkor csökkenti a kormányzat 2 százalékponttal a szociális hozzájárulási adó kulcsát. Ha felidézzük a 2020-as költségvetésitörvény-javaslat vitáját, akkor talán a jegyzőkönyvekből elő tudjuk azt is szedni, hogy ezzel a kormány anno 2020 utolsó negyedévétől, októberétől számol. Most egy egészen más helyzet van. Ma arról beszélünk, hogy a munkahelyeket kell megvédeni, a fizetéseket kell megvédeni, és ezzel együtt nem nézzük azt, hogy a versenyszférában milyen béremelkedés valósul meg, hanem végrehajtjuk ezt az adócsökkentést, amit a megállapodás alapján nem kellene megcsinálni, pláne nem júliustól. Tehát igenis ez egy olyan intézkedés, amivel a kormányzat a vállalkozásoknak akar segíteni. Ha bérekről volt szó, miért szerepel a járványügyi alapnál a már eldöntött korábbi béremelésnek a feltüntetése mind a bevételi, mind a kiadási oldalon, hisz a bevétellel is számoltunk és a tervezett kiadással is? Épp ezért a mostani helyzetben Európában a válságkezelés részeként mindenki arra koncentrál, hogy a lehető legtöbb munkahelyet őrizze meg, és nem az a kérdés, hogy emelkednek-e a bérek vagy sem. A kormány azt mondja, hogy ebben a megváltozott helyzetben is az egészségügyi dolgozóknál az eredetileg eldöntött béremelést novemberben 20 százalékos mértékben, konkrétan az ápolóknál végre fogja hajtani, és ezen túl, éppen az egészségügy jelentős terhelése miatt, döntött úgy korábban a kormányzat, hogy 500 ezer forintos egyszeri juttatásban részesíti az egészségügyi dolgozókat; ez is megjelenik az említett járvány elleni védekezési alapban. Ami az egyenlő közteherviselést, illetőleg az önkormányzatokat érintő terheket illeti, sokszor elmondtuk, hogy véleményünk szerint a jelenlegi helyzet kezeléséhez mindenkinek hozzá kell járulni és mindenkinek alkalmazkodni kell: alkalmazkodni kell a vállalkozásoknak, alkalmazkodni kell a munkavállalóknak, alkalmazkodni kell a különböző szervezeteknek is. Én ezúttal is köszönetet mondok a parlamenti pártoknak, hogy az idei párttámogatásuk egy jelentős részéről lemondtak,
