Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 3. szerda - 134. szám - A Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
3191 elfogadták azt, hogy a mostani helyzetben erre is szükség van a védekezés érdekében. A helyi önkormányzatok áldozatvállalása ehhez az áldozatvállaláshoz képest sokkal kisebb. Hadd idézzem fel, hogy a 2020-as költségvetési tervezéskor a helyi önkormányzatokat illetően milyen bevételekkel számoltunk! (15.30) A teljes önkormányzati alrendszer tervezett bevétele közel 3000 milliárd forint, nem egész 5 milliárd forint híján. Ehhez képest kérem, hogy értelmezzük, arányosítsuk az említett 34,4 milliárd forintos tételt. Csak a helyi adók több mint 1000 milliárd forintot tesznek ki, tehát ha megnézzük, hogy az említett párttámogatásokon túl, mondjuk, maga a központi költségvetés a járvány elleni védekezésre, és most gazdaságvédelemről nem beszélek, csak járványügyi védekezésre az összes bevételéhez képest mennyi forrást fordít, és megnézzük ugyanezt az arányt a helyi önkormányzatoknál, azt fogjuk látni, hogy a helyi önkormányzatoktól kisebb áldozatvállalást kért a kormányzat. Igen, ebben a helyzetben a helyi önkormányzatoknak is számos esetben nem egyszerű a helyzete. Ismét köszönet illet minden önkormányzatot, aki részt vesz a védekezésben akár cselekedetekkel, akár azzal, hogy elfogadja, hogy a bevételek egy részéről le kell mondani. De kérem a tisztelt képviselőket, hogy a 34, 4 milliárd forintos átcsoportosítás mellett azért vegyék észre az önök előtt lévő törvényjavaslatban azt, hogy például a bölcsődei finanszírozásnál megtartja azt a finanszírozást a javaslat, amelyet a gyerekszám csökkenése nélkül kaptak volna meg az önkormányzatok. Ha nem nyúlnánk hozzá most a költségvetési törvényhez, akkor például a helyi önkormányzatok bölcsődei finanszírozása csökkenne. Kérem, azt is nézzék meg, hogy a helyi önkormányzatok milyen pénzügyi helyzetben vannak. Z. Kárpát Dániel képviselő úr úgy fogalmazott, hogy 1000 milliárd forint fölötti a mostani adósság. Kérem, hogy egyeztessük a számokat: a 2019. év végi adósság 220 milliárd forint volt. De akkor nézzük meg azt, hogy az adósság mellett a helyi önkormányzatoknak milyen pénzügyi eszközeik vannak akár készpénzben, akár állampapírokban! Jóval magasabb ez az érték, egyetlenegy számot hadd mondjak: egyedül Budapestnek, Budapest fővárosnak az állampapír-állománya tavaly év végén 180 milliárd forint volt. Ebben van olyan rész, amely az EIB-től lehívott hitel, de a nagy része saját megtakarítás. Tehát kérem, amikor megnézzük, hogy egyes szereplőktől milyen teherviselést kér a kormányzat, milyen teherviselést javasol a kormányzat, akkor nézzük meg az említett szervezetek pénzügyi helyzetét, és nézzük meg azt is, hogy a kormány az adott esetben saját hibájukon kívül nehéz helyzetbe kerülő önkormányzatoknak milyen segítséget kíván nyújtani. A már említett, önök előtt lévő javaslaton túl, ha már szóba került a ’21-es költségvetés is, én tisztelettel felhívom a figyelmet a tegnapi napon az Országgyűlés részére benyújtott, költségvetést megalapozó törvényjavaslatra, amely már a ’21-es költségvetéshez kapcsolódik, de egyes részei már idén hatályba tudnak lépni. Ebben szerepel az az indítvány, hogy új hitellehetőségként éven túli hitelt nyitnánk meg, maximálisan 200 milliárd forintos hitellel. Ez a hitel azon önkormányzatok részére állna rendelkezésre, akik egyéb forrásból, egyéb módon a mostani helyzetet nem tudják kezelni, és természetesen továbbra is él az a lehetőség, hogy egyedileg az önkormányzatok kormányzati segítséget igényeljenek. Burány Sándor képviselő úr szóvá tette, hogy miért az a szóhasználat van, hogy az Országgyűlés vegye tudomásul a gépjárműadó átcsoportosítását. Képviselő úr, azért ez a megfogalmazás szerepel, mert a kormányzat a veszélyhelyzet ideje alatt azonnal lépett a költségvetés tekintetében is, azonnal létrehozta az említett Járványügyi Alapot, azonnal gondoskodott a forrásainak a feltöltéséről, azonnal létrehozta a Gazdaságvédelmi Alapot, és erről az önkormányzatokat érintő átcsoportosításról már döntött. Ha az Országgyűlés egyetért ezzel a kormány által meghozott döntéssel, összességében arányosnak véli az önkormányzatok teherviselését, akkor az Országgyűlésnek formáljogilag el kell fogadnia, tudomásul kell vennie azt, amit a kormányzat javasol. Természetesen az Országgyűlésnek