Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 3. szerda - 134. szám - A Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről:
3182 önök nem szeretik a hitelt, de aztán mégis ezt vetetnék föl a cégekkel, és én mindig azt kérdezem, ki, melyik cég fog most hitelt felvenni, miből fogja visszafizetni. És egy nagyon fontos kérdés, ugye, azzal a szándékkal akarják ezeknek a cégeknek a hitelt adni, hogy azt ezek a cégek vissza is fogják tudni fizetni, felmérik majd az adósnak a jövedelmi és a vagyoni helyzetét, és önök is úgy gondolják, hogy azt vissza tudja majd adni. Tehát nem akarja senki sem lenyúlni ezeket a cégeket. Hargitai képviselőtársam mondta, hogy az intézkedéseket meg kell hosszabbítani, amelyek most a válsághelyzet alatt lejártak. Csak most mondom egyébként, hogy december 31-e volt ezekben is benne, tehát „a kormány jól tudja” kezdetű mondatok úgy érnek véget, hogy jól tudja, hogy december 31-én van az év utolsó napja, és addig ezeket a rendelkezéseket eddig önök is fönn akarták tartani hatályukban, és most fenn is fogják majd tartani hatályában minden kétséget kizáróan. A legnagyobb költségvetési átcsoportosítás úgy nézett ki, hogy az Országvédelmi Alapot átnevezték koronavírus elleni alapnak. A célja nem változott, nem várt eseményekből nem várt eseményeket kellett finanszírozni; illetve a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot is átnevezték koronavírus elleni védekezési alapnak, és így állt össze a költségvetésben az a legelső, talán 1345 milliárd forint, ami nagy költségvetési átcsoportosítás volt, szükséges, de nem történelmi. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK: Köszönöm szépen, Szakács László képviselő úr. Most megadom a szót Varju László képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának. VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Valóban, abba a helyzetbe kerültünk, hogy itt Hargitai képviselőtársunk kinyitotta olyan szélesre a vitát, ami lehetőséget ad sok reakcióra, de mivel képviselőtársaim ebben sok mindenre kitértek, Mesterházy és Szakács képviselő urak, ezért néhány dologhoz kapcsolódnék csak. De megadta ezt a lehetőséget az államtitkár úr is, őszintén szólva, talán éppen azzal, hogy lényegében ennek a törvénynek a szövegén túl olyanokba is belekapcsolódott, vagy amit általában itt politikai lózungként szoktak elmondani, de aztán most államtitkár úr is beleállt ebbe, és elkezdi mondani. Jól van, tegye ezt! Ahhoz, hogy egy kicsit érzékeljük ezt a dolgot, egy picit távolabbról akkor én is, ha megengedik, önök egy olyan helyzetet teremtettek, vagy olyan helyzetben kerültek válságkezelési állapotba, amikor, mondhatnám úgy, hogy végre kormányozni kellett ebben az országban, ami az elmúlt tíz év után önöknek értelemszerűen nagy meglepetést okozott. Ezen nem csodálkozom. Tíz éve nemzetközi konjunktúrában, minden évben sok ezer milliárd vagy évente több mint ezer milliárd forintos támogatással, a magyar állampolgárok által több mint ezer milliárd forintos hazautalással önök eljutottak oda, hogy büszkék arra, hogy milyen növekedést tudnak produkálni. Én tisztelettel azt jelzem, hogy nézzenek egy kicsit körül itt a környékünkön, és azoknak, akiknek még volt ilyen lehetősége, azok egy picivel, de léptékkel, szabad szemmel láthatóan sokkal előrébb járnak. Magyarország inkább elveszítette azokat a pozícióit, amit egyébként megteremthetett volna, vagy korábban megvoltak, és az, amit megteremthetett volna, azokra pedig elszalasztott lehetőségekként kell rátekinteni. Hargitai úrnak aztán abban meg végképp nincs igaza, hiszen 2010-ben önök egy konszolidált gazdaságot vettek át, amiben elkezdték azt kommunikálni és azt dumálni, egyébként kifejezetten árfolyamrontással, kedves államtitkár úr, bármennyire is csodálkozva néz rám, nagy szemekkel, de egyébként önök állították elő ezt a helyzetet, és így indították el. Kétségtelen, hogy nagyon komoly különbség van a gazdaságpolitikai elképzelésekben, hogy mi az, amit tenni kellett volna, mert a helyzet az, hogy ebben az értelemben önök nem változtattak azon, hogy Magyarország kitettsége a korábbiakhoz hasonlóan megmaradt, és hiába van, hiába volt az elmúlt években a sok ezer milliárd forintos európai uniós támogatás, ezen a helyzeten érdemben nem tudtak változtatni. Ugorjunk egyet, ott van 2019. A miniszterelnök és a pénzügyminiszter 2019 elejétől válságról beszélt. Arról kommunikáltak, némi hullámzással, hogy válság várható, merthogy sok év után, a
