Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 3. szerda - 134. szám - A Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről:
3183 konjunktúra után egyébként ez joggal feltételezhető, másik oldalról, ha ez így volt, akkor hogyhogy ilyen csodálkozva néznek nagy szemekkel, amikor ez bekövetkezik, ahelyett, hogy felkészültek volna, ahelyett, hogy az évek alatt a tartalékba helyezett és év végén felhalmozódott forrásokat elköltötték volna, ahelyett, hogy ezt megtakarították volna, ehelyett kiszórták, most pedig, igen, akár a nagyobb projektek, amelyeket említettek itt a kollégáim, a nagyobb projektek, de még tegyünk egyet hozzá, két héttel ezelőtt vagy három héttel ezelőtt önök 4 milliárd euró kötvénykibocsátással fordultak a világhoz, hogy egyébként a hazai finanszírozásba az euróban, devizában kibocsátott kötvényeket is be kell vonni. Önök ettől eddig kommunikációban menekültek, és szóba nem jöhetett, hogy ilyenre sor kerül, és kárhoztattak minden korábbi, e tekintetben megjelenő gyakorlatot, most pedig önök akkor fogták és beleálltak, mert egyébként az önök elmúlt tízévi tevékenysége elszalasztott lehetőség volt, és az elszalasztott lehetőségek után pedig belekerülnek abba a helyzetbe, hogy megtakarítás nélkül néznek ide előre. És ezért kerültek önök gazdaságilag abba a pozícióba, hogy akkor, amikor kellett volna segíteni a magyar vállalkozásoknak, amikor a hazai kis- és középvállalkozásoknak kellett volna módot adni arra, hogy például bértámogatással megmentsék őket, hogy ne elbocsátani kelljen az embereket, akkor önök nem tudtak lépni. Amikor pedig már léptek, akkor már bye-bye, már több mint 300 ezer munkanélkülivel, és nyugodtan mondhatjuk, hogy egyébként 500 ezer megszűnő álláshellyel számolva önök érdemben segíteni a magyar vállalkozásoknak nem voltak képesek. Egyébként meg kétségtelenül óriási szerencséjük van, a közelmúltban, sőt annál talán távolabbra is lehet tekinteni, óriási szerencséjük volt azzal, hogy az energiaárak jelentősen lefelé tartanak, és óriási szerencséjük volt abban, hogy egyébként igazából a vírusjárvány az önök kapkodó intézkedései ellenére, a magyar lakosság visszafogottsága, önmegtartóztatása, fegyelmezettsége okán, hál’ istennek, és bizonyára más okok is vannak, nem terjedt tova. Ezért önmagában az a felelősség, és akkor itt idecitálom azt, hogy Varga Mihály úr, pénzügyminiszter úr egy héttel ezelőtt volt szíves válaszolni, hogy eddig a védekezés közvetlen költségeire 426 milliárd forintot költöttek, én ezt lefordítom, mert a kérdésem, a kérésem arra vonatkozott, hogy egy tételes bemutatást szeretnék kérni, hogy akkor a védekezésre mit fordítottak, ezt nem kaptam meg. Akkor ezt most úgy fordítom le, hogy ugye, ez ennyibe került, az a 150 millió maszk és azok a lélegeztetőgépek, amiket önök megvásároltak, amiről termelési jelentést tartott itt minden héten egy alkalommal Szijjártó miniszter úr, és ezeket a maszkokat valahol itt meg lehet találni bizonyára az országban, merthogy önök szerint ez ennyibe került. (14.50) Bármilyen ok miatt úgy gondolja, tisztelt államtitkár úr, hogy ebben én valamit tévedek, akkor vegyék, legyenek szívesek végre a fáradságot, és válaszoljanak egy tisztességes kérdésre tisztességes válasszal. Tételesen szeretnénk látni, szeretném látni, hogy mire költötték ezt a 426 milliárd forintot. Vegyék a fáradságot arra, hogy egyébként ebben segítenek eligazodni! Egyébként pedig nem tudok mást mondani bevezetőként, mint hogy önök, amit itt Hargitai úrral - és mondhatnám az előző napirendet is - felvetítenek nekünk, és azt gondolják, hogy nézhetünk, mint a moziban, hogy egyébként az van, amit önök mondanak, hát, tisztelettel jelzem, ezt ilyen könnyen nem eszi meg ma már senki. Azok az emberek, akiket közben kilakoltattak, azok az emberek, akiknek egyébként a munkahelye megszűnt, azok az emberek vagy vállalkozások, akiknek önök nullaszázalékos hitelt ígértek… Teleplakátolják vele az országot, majd tessék bemenni az első bankba vagy a harmadikba, vagy a tizedikbe, és egyetlen helyen nem találni ilyet. Mindenütt kamatfizetési kötelezettség van, miközben azt a képzetet próbálják meg elhitetni a vállalkozásokkal, hogy egyébként ők nullaszázalékos hitelt kapnak, és nem is a vállalkozásokról beszélek, hanem azokról az állampolgárokról, akik azt hiszik, hogy önök egyébként ez ügyben bármit is csináltak. Tehát, tisztelt államtitkár úr, önök - legfeljebb azt lehet mondani – eltolták; eltolták másfél hónappal a védekezést, és mire rájöttek, hogy mit kéne csinálni, addigra már régen késő volt.
