Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 20. szerda - 131. szám - Az ülésnap megnyitása - A különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - MESTERHÁZY ATTILA (MSZP):
2878 azért kellett az önkormányzatoknak forrást felvenni, hogy szegény idős nyugdíjas embereknek lehessen pénzt adni, hiszen egy csomó önkormányzat utána befektette azt a pénzt, amit ő felvett hitelként, tehát nemhogy elköltötte, hanem kvázi majdnem tőzsdei akciókat hajtott végre vele, de voltak más fideszes vállalkozók, akik pedig hasznot húztak belőle, mert ők kapták a jutalékot a kötvények kibocsátásából. Tehát semmi nem történt abból, amiről önök beszéltek, pusztán arról szólt ez a történet, hogy az akkori kormány tevékenységét akadályozzák, és hogy pénzt csináljanak belőle. Nem új dolog, hogy finoman fogalmazzak, a kérdéskörben. Ugyanezt csinálják ma is kormányról. A másik, és itt akkor most rátérnék magára a törvénytervezetre is, hogy két érvelést hallottam az interjúkban és a vitában is arról, hogy miért jók ezek a különleges gazdasági övezetek. Az egyik érvelés nemzetközi példákra hivatkozott, hogy lám, Kínában is milyen jók ezek a különleges gazdasági övezetek, vagy épp az Európai Unióban is vannak ilyen különleges gazdasági övezetek, csak hát ezek a nemzetközi példák nem ülnek ennél a törvénynél. Hiszen Kínában azért hoztak létre ilyen különleges gazdasági övezeteket, mert amúgy kommunista államberendezkedés van, és ezekben a különleges gazdasági övezetekben piacgazdasági, kapitalista viszonyokat akartak létrehozni, tehát úgymond kinyitották, ilyen szabad gazdasági zónákká tették ezeket. Elgondolkodhatunk azon, hogy Magyarországra is azért átvitt értelemben értelmezhető ez a példa, de mégiscsak ott más volt a környezet és más volt a célja. (12.10) De ugyanígy az európai uniósnál is, hiszen az Európai Unióban számos területen van ilyen különleges gazdasági övezet, de kimondottan mindig területfejlesztési célokat szolgálnak, területfejlesztésen belül a legelmaradottabb régiók felzárkóztatásának a célját szolgálják. Na, most, itt azért érdemes megállni, mert Szakács képviselőtársam említette a hozzászólásában, hogy honnét jött ez az új ötlet. Éppen mondtam neki, hogy nem új az ötlet, hiszen 2012-ben Matolcsy, akkor még gazdasági miniszter felvetette azt, hogy ilyen különleges gazdasági övezetekre lenne szükség Magyarországon. Akkor ugye, magyar kistigriseket akart csinálni a legelmaradottabb régiókból, az Ormánságból, Borsod megye egy-egy térségéből, kistérségéből, ami szerintem egyébként egy tisztességes felvetés volt, hiszen arról szólt, hogy hogyan lehetne segíteni az ország legelmaradottabb régióit azáltal, hogy egy különleges gazdasági övezetté nyilvánítják, és utána adókedvezményekkel, szabályegyszerűsítésekkel, gyorsabb ügyintézéssel, infrastruktúra-fejlesztéssel megsegítik azt a kistérséget, és ezáltal vonzóbbá teszik, pozitívan diszkriminálják ezeket a térségeket, hogy oda befektetők menjenek. Ennek az lett volna ugye, a lényege, mint ahogy az európai példáknak is ez a lényege, hogy az állam pluszforrásokat invesztál ezekbe a kistérségekbe, vagy könnyítéseket tesz; pluszforrásokat infrastruktúra-fejlesztésre, sok minden másra, és természetesen az az infrastruktúra ott, például európai példával a helyi önkormányzatoknak a tulajdonába kerül. Tehát az állam pénzt tesz bele, és az önkormányzatok és az ott élők ezáltal úgymond gazdagodnak ebből a projektből. Na most, akkor 2012-ben nem valósította meg az Orbán-kormány ezt a különleges gazdasági övezetet, és most felbukkant ez az új javaslat, bár most már csak a neve ugyanaz, mint ami korábban a valós tartalmát és egyébként egy helyi és helyes célt szolgált volna. A másik érvelés, amiről Nacsa képviselőtársam beszélt itt, hogy ez a rendszer azért jó, mert ez igazságos, hogy most végre majd igazságossá teszi ezt a rendszert. Kérem, az az egy példa, amiről már itt volt szó, és én is fel akartam hozni, az kimondottan a paksi önkormányzat kérdése. Pakson majdnem több mint négy és fél milliárd forint (sic!) iparűzési adó származik a Paksi Atomerőmű működéséből. Az a fejlesztés, ami ott megtörténik, az további ilyen iparűzésiadóbevétel-növekedést fog jelenteni az önkormányzat számára. Hát, akkor kérdezem én, hogy igazságos-e az, hogy ezt csak Paks városa kapja meg, miközben ez az atomerőművi működés vagy beruházás teljesen világos, hogy nemcsak a paksiak életét határozza meg, hanem környező számos falu és aztán még számos más település létét is segíthetné vagy támogathatná ez az iparűzésiadó-bevétel. De az önök egyik minisztere gyorsan sietett leszögezni, hogy na, Paks nem fog veszíteni ezeken forrásokat, mert ott
