Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 19. kedd - 130. szám - Egyes törvényeknek az örökbefogadások elősegítésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
2793 találjon, legyen egy örökbe fogadott gyermeke, hanem az a fontos, hogy az a gyermek családba kerüljön, hogy annak a gyereknek legyen édesanyja, édesapja, ha úgy mondjuk, szív szerinti, ahogy elhangzott itt már többektől, és nagyon szép kifejezés, hogy egy ilyen édesanyja és édesapja legyen, egy szív szerinti szülője legyen neki, ez a legfontosabb. Itt nyilván minden tekintetben őket kell nézni, hogy minél kevésbé viselje meg őket, minél kevesebb adminisztrációval járjon - de ne feledkezzünk meg az állam felelősségéről! Akkor, ha az állam, illetve az állami szervek odaadják ezt a gyermeket egy családnak, akkor nagyon nem mindegy, hogy milyen körülmények közé kerül. Sajnos én is tapasztaltam nagyon sok mindent ügyvédi pályafutásom alatt, tapasztaltam jót is, rosszat is, olyat is, amikor tényleg a gyermek nagyon jó körülmények közé került, olyat is, amikor gyakorlatilag szörnyű, elmondhatatlanul szörnyű körülmények közé került. És itt van felelőssége az államnak abban, hogy kinek fogja odaadni. És valóban, elhangzott itt is érvként, hogy erre a tanfolyamra szükség van-e, kell-e ez a tanfolyam. Amikor egy családban születik egy gyermek, lehet, hogy 18 évesek a szülők, és nekik sem kell elvégezni egy hosszabb tanfolyamot, és mégis fogják tudni, általában fogják tudni azt a gyermeket nevelni, tudják, hogy mit kell vele tenni. Azonban itt teljesen más a helyzet, hiszen amikor egy családban születik egy gyerek, akkor általában, jó esetben azt a gyermeket tervezik, azt megbeszélik, rákészülnek, aztán van 9 hónap, amíg az édesanya kihordja a gyermekét, ez alatt az idő alatt szintén lelkileg, pszichésen rákészülnek, nyilván a felelősséggel bírók megbeszélik a szülőkkel, nagyszülőkkel, utánaolvasnak nagyon sokan. Tehát a felkészülési folyamat minden esetben megvan. Természetesen az örökbefogadás esetén is megvan erre a lehetőség, hogy ugyanezt megtegyék, és ugyanígy várják, de azért mégsem az a meghitt várakozás, amikor valaki örökbe kíván fogadni, vagy az, amikor az édesanya a magzatát a szíve alatt hordja. Nyilván teljesen más a helyzet. Igenis nagyon-nagyon tekintettel kell lennünk arra, amikor erről döntünk, és az, hogy egy gyermek meddig marad állami gondozásban, mikor kerül oda, és nemegyszer, jó sokszor láttam sajnos, amikor már a nagyobbacska gyerekek, a nem újszülöttek, nem egyévesek, hanem amikor 6-8 évesek várnak arra, hogy mi fog velük történni, amikor az árva gyermek ott van a gyermekvédő intézetben, és ott ül, és látja az ember az arcukat. Akinek nincs édesanyja, nincs édesapja, teljes a bizonytalanság, vajon kik fogják őt szeretni az életben, amikor a gyermeknek talán nincsen fontosabb, mint hogy ragaszkodjon, mint hogy szeressék őt, és ő is viszontszerethessen, és ott van elhagyottan, apátlan, anyátlan, és nem tudja, hogy mi lesz a sorsa. (21.10) Amikor ezeken a gyerekeken tudunk segíteni azzal, hogy könnyítünk az örökbefogadáson, az mindenképpen támogatandó és megfontolandó. De kérem a tisztelt kormányzati többséget, gondolják át és fontolják meg, amit minden ellenzéki képviselő, aki eddig megszólalt, említett, hogy ezt a kötelező jellegét a tanfolyamnak megszüntessék. Azt gondolom, hogy akik itt felszólaltak, és érintettek is felszólaltak, szintén elmondták ezt, illetve idézetek hangzottak el örökbe fogadó szülőktől, akik igenis nem végezték volna el ezt a tanfolyamot, mert azt mondták, hogy minek, egy gyereket úgyis fel tudunk nevelni, mert itt, Magyarországon a gyerekneveléshez és a futballhoz mindenki ért. Ez van. Ezt gondolja mindenki, hogy mindenki fel tudja nevelni azt a gyereket, hát, én miért ne tudnám felnevelni. Igen ám, de itt teljesen más a helyzet, ezért igenis fontos, amikor érzelmileg is felkészítik a lehetőségekre, hogy mikkel fog találkozni az az örökbe fogadó szülő. Nem is tudja elképzelni, milyen érzelmi szituációkba fog kerülni, illetve még azt sem, hogy a gyerek min fog keresztülmenni, és azt sem, hogy az örökbe fogadó apa vagy anya milyen örökbefogadási szituációkat és érzelmeket fog megélni majd a későbbiek során. Azt gondolom, rendkívül fontos, hogy erre ezeket a szülőket felkészítsék, az örökbe fogadó szülők tudják, hogy mi fog rájuk várni. Azt gondolom, itt nem az a megoldás, ami szerepel ebben a törvényjavaslatban, hogy a könnyebb ellenállás felé menjünk, hagyjuk az egészet a francba, ne legyen kötelező, aki akar, megy, aki nem akar, nem megy. Ez a legkönnyebb. Miért nem tudjuk azt megtenni, hogy segítjük azzal az örökbefogadást, hogy legyen ingyenes ez a tanfolyam? Legyen
