Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 19. kedd - 130. szám - Az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
2766 Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Hadd kezdjem azzal, hogy a kormány részéről a határozati javaslat jelenleg benyújtott szövege tükrözi azt, amit a kormány megítélése szerint lehetséges és célszerű végrehajtani a következő időszakban a klímavédelem területén. (19.00) Tehát összességében és nagyon röviden azt tudom mondani, hogy a kormány részéről arra kérjük a képviselőket, hogy ezt a határozati javaslatot fogadják el. Kiegészítésképpen ehhez a rövid és sommás véleményhez azért engedjék meg, hogy a nagyon mélyreható vitának néhány további pontjára észrevételt tegyek. Az egyik olyan kérdés, ami a szakmai vitának tekinthető részében a mai ülésnek kiemelt figyelmet kapott, ez az energiahatékonyság kérdése, és ezen belül a kifejezetten lakossági és épületek korszerűsítését illető energiahatékonyság kérdése. Itt már sok minden elhangzott a preferenciákról és a sorrendről, és arra vonatkozóan is, hogy a közintézményeknek a kérdésével miért volt célszerű elkezdeni ezt a programot. Itt azért hadd említsem meg, hogy amikor arról beszélünk, hogy fel kéne újítani, különösen az is elhangzott, hogy mélyfelújítást kéne elvégezni a magyar lakásállományon, akkor egy nagyon rövid számolásnak az az eredménye, hogy ha 3 millió magánlakás van, és körülbelül 10 millió forintba kerül egy igazi, mély energetikai felújítás egy magyar lakóépületen, akkor 30 000 milliárd forintnyi forrásigényről beszélünk - egy egyszerű szorzásról van szó -, 30 000 milliárd forintról. Ezzel áll szemben a következő teljes hétéves európai uniós költségvetési időszakban az a támogatási összeg, amit az Európai Uniótól az energia- és klímaterületen közvetlenül várunk, ami 570 milliárd forint a teljes hétéves időszakra. Most körülbelül ezzel a sarokszámmal számolunk. Tehát 570 milliárd forint hét év alatt, szemben a 30 000 milliárd forintos forrásigénnyel, ami a teljes épületállománynak a mélyenergetikai felújítását célozná. Tehát az egyszerű nagyságrendek is azt jelentik, hogy itt egy óriási feladattal van dolgunk, ahol prioritásokat kell felállítani, és szeretném azt hangsúlyozni, hogy jelenleg is több olyan program van folyamatban, ahol ténylegesen folynak a lakásfelújítások. Olyan programokat preferálunk egyébként, ahol maguk a lakástulajdonosok is hajlandók terhet és erőfeszítést vállalni annak érdekében, hogy a saját lakásuknak a kondícióit és az értékét, a piaci értékét is növelő beruházásokat hajtsanak végre. Nyitva van jelenleg a Fejlesztési Banknál az a konstrukció, amit lakossági energiahatékonysági programnak nevezünk, és amely mögött a gazdaságfejlesztési innovációs programnak az elmúlt években több mint 100 milliárd forintos támogatása áll, amely lehetővé tette, hogy gyakorlatilag ingyenhitelt kapjanak azok a lakosok, akik megújulóenergia-felhasználásban, energiahatékonyságban hajlandók maguk is beruházni. Folyamatosan megy ez a program jelenleg is. A központi régión kívüli régióban egyébként, ha jól emlékszem, 26 milliárd forint keret van még ott, ez is folyamatosan megy. Most javasoltuk, hogy a közép-magyarországi régióban újranyissuk ezt a programot, mert az európai járványügyi helyzet lehetővé tette a könnyebb átcsoportosítást, és mivel ott kimerült a program, annyira népszerű, ennek az újranyitásán dolgozunk. Tehát én azt gondolom, hogy a kormánynak abban kell segíteni, hogy azok, akik célszerűnek látják, és maguk is erre tudnak erőt szánni, azokat segítsük abban, hogy ezeket a korszerűsítéseket maguk is megvalósítsák. Ami pedig az energiahatékonysági intézkedések általános ösztönzését illeti, fel szeretném itt hívni a figyelmet arra, hogy a nemzeti energia- és klímatervben, amit az Európai Bizottság felé is lejelentettünk, az energiahatékonyság támogatása egy kiemelt, ha úgy mondhatom, zászlóshajóprojektje ennek a stratégiának, és nem egy szűken a lakásállományra vonatkozó ösztönzőrendszerrel kívánjuk az energiahatékonysági célokat majd elérni, hanem egy olyan eszközzel, amely az európai szabályozásnak egyébként a fő és javasolt eszköze, nevezetesen: egy úgynevezett energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetésével, amely a nagy szennyezőket vagy az energiaszektor nagy szereplőit terhelné elsősorban, tehát őrájuk jelenne meg egy olyan típusú kötelezettség, amelynek az elérése számukra kötelező lenne, és ez a kialakítandó rendszerben nagyon jelentős energiahatékonysági beruházásokat tud majd ösztönözni nemcsak az épületállományban, de a gazdaság és a nemzetgazdaság minden területén.
