Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 19. kedd - 130. szám - A klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP):
2737 elmondjam, hogy azért nagyon fontos, hogy milyen terminus technicusokat, jogi kifejezéseket alkalmazunk, hiszen ez bizonyos szempontból felelősségünk is. A Vészhelyzet, mindannyian emlékszünk, az RTL televízióban egy sorozat volt, egy nagyon jó sorozat volt egyébként (Derültség.), de mégis talán nem ez kell hogy támpontot adjon nekünk, hogy milyen jogi terminus technicust alkalmazunk. A „klímavédelem” sokkal jobban megfelel egyébként a törvényjavaslat címének is, és sokkal jobban kifejezi azt, hogy mit kell tennie minden felelősen gondolkodó embernek és mindenkinek a maga háza táján. Tudjuk, ismerjük mindannyian, hogy a korábbi „minősített időszakok” elnevezés még a régi alkotmányban volt, most a különleges jogrendi szabályozás az új Alaptörvényben hat ilyen tényállást közöl és alkalmaz, és nyilván ezeknek a részletes szabályait sarkalatos törvények szabályozzák, hogy kinek mi a feladatköre, hatásköre. Ez a hat különleges jogrendi tényállás nem más, mint - végigsorolom - a rendkívüli állapot, ami maga a hadiállapot; a szükségállapot, az alkotmányos rend megdöntésére irányuló belső cselekmények sorozata; a veszélyhelyzet, amelynek most is részesei vagyunk, hiszen ilyen kihirdetésre került, az Országgyűlés által elfogadásra és meghosszabbításra is került a világjárvány kapcsán, és láthatjuk azt, hogy mennyire fontos volt ez a mozgástérbővítés a kormány számára, a végrehajtó hatalom számára; a megelőző védelmi helyzet, amely 2004-ben került bele az alkotmányba, azért, mert akkor szüntette meg az Országgyűlés az általános hadkötelezettséget, és eszerint egy 60 napos időtartam állna a parlament rendelkezésére, hogy kétharmaddal visszaállíthassa, visszaállítsa, akkor és amennyiben szükséges mindez, hogyha a nemzetközi helyzet tovább fokozódna, ez a háború előszobája, úgy is fogalmazhatnánk; a váratlan támadás esete, ami a jugoszláviai válság időszakában, háborúk időszakában került be az alkotmányba, hogy a kormány szintén megtehesse a szükséges védelmi intézkedéseket a határ mellett élők számára és biztonságának garantálására; és a terrorveszélyhelyzet, amit még jómagam kezdeményeztem a kormánynál, ez pontosan a migrációs válsághelyzet első éve után volt, hiszen jelentős mértékben megnövekedett a terrorcselekmények száma Európa különböző nagyobb városaiban, és ezt el is fogadtuk, tehát terrorveszélyhelyzet és terrortámadás esetén lehet ilyen különleges jogrendi tényállást kihirdetni, természetesen megfelelő garanciákkal. Nagyon érdekes kérdés egyébként a szabadságjogoknak a párhuzamba állítása ezekkel a különleges jogrendi tényállásokkal, tehát hogy meddig és milyen módon lehet korlátozni az alapvető jogokat, szabadságjogokat - ez egy külön jogászi kérdés. Én csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy nagyon széles körű, egyedülállóan széles körű a magyar különleges jogrendi szabályozás, hat különleges jogrendi tényállás van. A nemzetközi példákat végigtekintve én azt láttam, hogy három, legfeljebb négy különleges jogrendi tényállás vagy minősített időszak szerepel a különböző országok, NATO-tagországok, európai uniós tagországok alaptörvényében, alkotmányában, tehát nem biztos, hogy ennek a további bővítését indokoltnak látnám. Az biztos, hogy érdemes elgondolkodni azon, és ha a Jóisten is megsegít minket, és a kormány végig tudja vinni az intézkedéseket - én úgy látom, hogy azért, hála a Jóistennek, jövünk ki ebből a válsághelyzetből, ebből a veszélyhelyzetből, és a koronavírus-járványt sikerül megfékezni, Magyarországon mindenképpen komoly eredmények vannak erre vonatkozóan, példaértékű az az intézkedéscsomag, amit a kormány annak idején elfogadott; az embereknek, valóban nem győzzük elmondani, köszönet, hogy végrehajtják, és elfogadják, és mindenkinek, aki ilyen módon szolgálja a közösségünket, tisztelet jár érte -, ha ez elmúlik, szerintem biztos, hogy érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen válsághelyzetek alakulhatnak ki, milyen veszélyek jelentkeznek. Hiszen a XX. századi felfogásunk alapján még ott tartunk, hogy azt mondhatjuk: igen, a XX. században jól látható volt, és élesen elkülönült egymástól a válsághelyzet vagy a békétől eltérő helyzet és a béke, a klasszikus értelemben vett nyugodt hétköznapok és a béke állapota. Úgy tűnik, a XXI. század ezen változtatott, a világ olyan szinten gyorsult fel, és olyan gyorsan jelentkeznek különböző problémák: éghajlatváltozás, szélsőséges időjárás és sok-sok minden más. Lám-lám, ki gondolt volna egy koronavírus-járványra, 1918-ban volt a spanyolnátha, az okozott talán hasonló problémát, de az egy
