Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 11. hétfő - 128. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - ÁGH PÉTER (Fidesz):
2526 Segélyszervezet - 1991-ben -, a Katolikus Karitász, a Baptista Szeretetszolgálat, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, hogy csak néhányat említsek, mind-mind kiváló munkát végeznek a rászoruló emberek irányába. Az ápolónői hivatás, úgy fogalmazták meg annak idején: „Egy legyen bennünk az akarat, felkeresni a szenvedést, s enyhíteni azt.” Segíteni tehát a bajban, a veszélyhelyzetben, mint ahogy ez mindig a történelem folyamán, az emberiség ismert történetében mindig megmutatja azt, hogy ki milyen ember valójában. Aki képes arra, hogy hivatásszerűen is gyakorolja azt, hogy a bajbajutottakon, a sebesülteken, a betegeken segít, az tiszteletre méltó hivatást űz és gyakorol. Ezért tisztelettel adózunk a nemzetközi ápolók napja alkalmából előttük. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Ágh Péter képviselő úr, Fidesz-képviselőcsoport: „30 éve szabadon, Vas megyében is” címmel. Öné a szó, képviselő úr. ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Hazánk történelme a XX. században olyan megpróbáltatásokat hozott, amelyek több nemzedéket tettek próbára. Amint történt az országgal, úgy esett a kisebb régiókkal. A helyi históriákban szűkebb pátriám, Vas megye esetében is nyomon követhetőek mindazok a kihívások, tragédiák, sorsfordító események, amelyek történelmünket meghatározták. Ennek mementói a legkisebb vasi településeken is az első világháború emlékhelyei. Erre figyelmeztet bennünket a nyugati határ, amely Trianon révén vágta szét megyénket. Így volt ez a második világháború és a holokauszt szörnyűségei alatt, és így a kommunista diktatúra ellen lázadó ’56-os forradalom és szabadságharc idején. Tisztelt Ház! A közelmúltban elfogadott nyilatkozatunk szerint az Országgyűlés tisztelettel emlékezik meg az ország állami önrendelkezése 1944. március 19-én történt elvesztését követő első szabad népképviseleti parlament 1990. május 2-ai megalakulásáról, amely Alaptörvényünk szerint hazánk új demokráciájának és alkotmányos rendjének a kezdete. Nyilatkozatunk fejet hajt mindazon magyarok előtt, akik a nemzet szabadságáért küzdelemmel és fennmaradásáért munkával, családjaikról való gondoskodással tettek. Engedjék meg, hogy a 30. évfordulóhoz kapcsolódva jómagam is tisztelettel adózzak mindazok előtt, akik ugyanígy végezték a kötelességüket Vas megyében. (15.00) 1944 és 1990 között Vas megyében számos példája akadt a helytállásnak és a példamutató hazaszeretetnek. Az ő áldozatuk is hozzájárult ahhoz a küzdelemhez, amellyel a nemzet a szabadságát akarta visszaszerezni. Tisztelt Országgyűlés! A nyilatkozat is rámutat arra, hogy a kommunisták négy évtized alatt mit okoztak ennek az országnak. A vasiak már a kezdetekkor kimutatták, hogy mit gondolnak róluk. Ha a vasi számokat nézzük, azt láthatjuk, hogy azon megyék között van, ahol a kommunisták a ’45-ös és ’47-es választásokon is a legkisebb támogatást érték el. ’56-ban is, ahogy a megyeszékhely és a városok, számos kisebb település is megmozdult azért, hogy visszaszerezze függetlenségünket. A megtorlás sok résztvevőt ért utol. A nyolcvanas években helyben is egyre erőteljesebben szerveződött az ellenzék. ’88-ban és ’89-ben Szombathelyen is sorra alakultak az ellenzéki pártok helyi szervezetei. A megyeszékhelyen működött ellenzéki kerekasztal, az ellenzéknek volt lapja Magyar Nyugat néven. Tüntettek a munkásőrség ellen, és közös megemlékezést szerveztek március 15-én. A nemzeti összetartozás jegyében a ’89-es romániai események idején sokan kezdtek gyűjtésbe, indítottak segélyszállítmányokat szerte a megyéből Erdélybe. ’90-ben az országgyűlési választások alkalmával rengetegen érezték fontosnak, hogy kifejezzék reményeiket a voksaikkal.
