Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 11. hétfő - 128. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - HAJDU LÁSZLÓ (DK):
2527 A politikai események felidézése mellett viszont nem szabad elfeledni mindazokat a magyarokat, akik nap mint nap dolgoztak Kőszegtől Jánosházáig, Celldömölktől Szentgotthárdig, hogy gondoskodjanak a családjukról és tegyenek a holnapért. Ők a mindennapok hősei, akik tehetségükkel és szorgalmukkal, gyermekeik felnevelésével járultak hozzá az ország fennmaradásához. Köszönet ezért mindenkinek, aki a saját helytállásával, részvételével Vas megyében is sokat tett azért, hogy Magyarország eljusson addig, hogy megalakulhasson az első szabadon választott Országgyűlés. A kihívások sora azonban nem ért véget, hiszen a posztkommunista korszak az ország újbóli lecsúszásával és külső függésével fenyegetett. E veszélyt együtt tudtuk elhárítani, 2012-ben pedig elfogadhattuk Alaptörvényünket. Mi, mai magyarok, köztük a Vas megyeiek azóta is azon dolgozunk, hogy építsük - Széchenyi szavaival élve - „a saját tengelye körül forgó”, önálló Magyarországot. A harmincadik évfordulót beárnyékoló vírus elleni közös fellépés megmutatta az emberek között az összefogás erejét. Vigyázzunk erre az összetartozásra a jövő érdekében is! Köszönöm a figyelmet. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Hajdu László képviselő úr, DK, „Ugyan ki is vitte csődbe az önkormányzatokat?” címmel. Öné a szó, képviselő úr. HAJDU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A kormánymegszólalásokban tíz év után is folyamatosan, mindig hallgatjuk azt, hogy „az elmúlt nyolc év” és „az elmúlt nyolc évben kivéreztetett önkormányzatok”, illetve azt is, hogy 1300 milliárd forintot konszolidáltak, leírtak az előző kormány által eladósított, tönkretett önkormányzatoktól. Azt kell mondanom, hogy ezt több százszor hallottuk már ebben a ciklusban, ez a kommunikáció része, ki van fényezve, és folyamatosan mindenkinek ez egy panel, el lehet mondani. Szeretnék pár szót arról szólni ebben az öt percemben, amely rendelkezésre áll, erről a konszolidációról, tekintve, hogy öt ciklusban megválasztott polgármester vagyok, és részese voltam ennek az időszaknak, és persze ennek a konszolidációnak a tapasztalatait ismerhetem, így tudom azt, hogy ez nem egészen így volt, mint ahogy hozzá szokták verni általában, en bloc az ezen az oldalon ülő ellenzékhez még tízévnyi kormányzás után is, hogy tönkretette az előző nyolc év az önkormányzatokat. Nézzük a tényeket! A KSH 3173 önkormányzatot tart számon, és valóban 1360 milliárd forint az, amellyel konszolidálták az önkormányzatokat. Nem esik szó azonban arról, hogy mit is konszolidáltak. Adósságot és milyen típusú adósságot, működési adósságról van szó, fejlesztési hitelről van szó, vagy esetleg devizakibocsátású kötvényről? Erről soha nem esik szó, hogy hogy is jött össze ez az 1300 milliárd a konszolidálásra. Erről szeretnék beszélni. A ’13-as költségvetés volt az, amelyben elfogadták ennek a konszolidációnak a menetét, és több év alatt lett ez végrehajtva. Azt gondolom, hogy aki fejlesztésre vett fel hitelt, az én önkormányzatomnak is volt ilyen hitele a választókerületemben, ez a Budapest XV. kerület, a mi hitelünk az olyan típusú hitel volt, amely banki ellenőrzéssel, fedezettel és részletek rendszeres fizetésével járt, és tulajdonképpen azért vettük fel, mert az európai uniós forrásokhoz önerőre volt szükség, és ennek az önerőnek a finanszírozására szolgált. Tehát nem működésre, elpazarlásra, felélésre, hanem fejlesztésre, illetve energiahatékonyságra, panelprogramra, hiszen akkor ilyen panelprogramok voltak. Ezt számos önkormányzat megtehette, és így is volt, de nincs vizsgálva. Amikor csak úgy hozzám csapják, hogy eladósították, akkor senki nem mondja, hogy lehet, hogy ennek 20 százaléka ha működési típusú, tehát úgynevezett eladósodás, mondjuk, finanszírozási okból történt eladósodás, hanem egyszerűen az önkormányzatok nem is tudtak pluszforráshoz másként hozzájutni, mert a bankok megvizsgálták a vagyoni helyzetét, fizetőképességét, és azt, hogy a likviditása lehetővé teszi-e. Tehát nem úgy történtek azok a pénzfelvételek, hogy csak úgy dobálhatnánk.
