Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 7. csütörtök - 127. szám - A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: - ELNÖK:
2456 Köszönjük, képviselő úr. Meg kell kérdeznem Ritter Imre szószóló urat, hogy kíván-e most hozzászólni, mert van még kétperces hozzászólás, vagy majd csak végszóként akar hozzászólni, vagy mind a két alkalommal. (Ritter Imre: Azt hiszem, előbb kellett volna hozzászóljak, vagy próbáltam hozzászólni, most már megvárom a kétpercest.) Rendben, köszönjük szépen. Akkor megadom a szót Soltész Miklós államtitkár úrnak két percben. SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Csak egy mondat: Szerbiával ragyogó a kapcsolatunk, a szerb közösséget szeretjük, a vasút őket is segíti. Köszönöm szépen, hogy erre külön felhívhatom a figyelmet. ELNÖK: Köszönjük. Akkor nincs további hozzászólási szándék, így az általános vitát lezárom, és megadom a szót Ritter Imre szószóló úrnak. (18.40) RITTER IMRE, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke: Köszönöm szépen, elnök úr. Először is szeretném megköszönni mindenkinek, azoknak is, akik elmentek, a törvényjavaslat előkészítésével, benyújtásával kapcsolatos igen pozitív véleményeket mindannyiunk nevében, és mindjárt hadd tegyek hozzá egy kis kiegészítő önkritikát, hogy hiába próbáltunk a lehető legszélesebb körű egyeztetést csinálni, az adatvédelemmel kapcsolatban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság nem került bele az egyeztetésbe, ezért dr. Péterfalvi Attila elnök úr tegnapelőtt küldött egy észrevételt a törvényjavaslattal kapcsolatban. Ezt még aznap helyettes államtitkár úrékkal megnéztük, és visszaküldtük a módosítási javaslatunkat, amire már tegnap dr. Péterfalvi Attila elnök úr visszaírt, hogy „Tisztelt Elnök Úr! A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által tett észrevételek nyomán a T/10303. számú, a nemzetiségek jogairól szóló törvényjavaslathoz írt módosító javaslattal egyetértek, az abban foglaltak a hatóság által tett adatvédelmi tárgyú észrevételeknek megfelelnek. A módosító javaslat iránti intézkedését és együttműködését köszönöm.” Tehát azt hiszem, remélhetőleg nagyon gyorsan sikerült rendezni ezt a kimaradt egyeztetést. A nemzetiségi törvényről és rendeletekről, egyáltalán nemzetiségről ha az ember bármit mond, aki valamilyen szinten ismeri a 13 magyarországi nemzetiség helyzetét, az mindig nagyon óvatos, mert szinte nem lehet olyan területet venni és olyan kijelentést tenni, ami egyidejűleg mind a 13 nemzetiségre akár egyetlen dologban is teljes mértékben helytálló, teljes körű, és minden szempontból az igazság és a teljes igazság lenne, ezt hozzá kell tenni. Tehát nem gondoljuk, minden pozitív jelző és dicséret ellenére, hogy mi most a nemzetiségek jogairól szóló törvényben mindenre és biztosan a legjobb és tökéletes megoldást csináltuk, ezt elmondtam előzetesen is, sőt nagyon sok mindent kihagytunk, de azt igen, hogy megpróbáltunk a lehető legnagyobb körültekintéssel eljutni oda, hogy először is a 13 nemzetiség egyetértsen benne. Nem azért, mert annyira összeférhetetlenek lennénk, csak egyszerűen mindegyik nemzetiségnek más a létszáma, a kultúrája, a mentalitása, a hagyománya, a területi elhelyezkedése, az intézményhálózata, annak a felépítése. Önmagában nehéz ezt a hármat összeegyeztetni, és ezért van az, hogy ebben a törvényjavaslatban is a jó néhány nemzetiség által kezdeményezett különböző módosítások benne vannak, és vannak olyanok, amiben most sem tudtunk odáig eljutni, hogy egyáltalán a Ház elé hozzuk. Nyilván, hogy csak egy példát mondjak, felmerült az is, hogy például a kulturális intézményeknél is, a nemzetiségi önkormányzati fenntartású kulturális intézményeknél is legyen vagyonátadás a vagyonkezelési jog helyett, de mi magunk mondtuk, hogy ezt jobban körbe kell járni, mert egy köznevelési intézménynél a tevékenység, a gyereklétszám és minden más sokkal objektívebben megfogható, szabályozható, sokkal nagyobb biztonságot, garanciát ad, mint egy kulturális intézménynél. Itt mindjárt kitérnék arra, amit Arató Gergely képviselő úr mondott a vagyonátadással kapcsolatban. Önmagában már a fenntartói jog átvétele vagy a vagyonkezelői jog, különösen a tulajdonjog átvétele nemcsak egy lehetőség, hanem óriási felelősség, és egy sor olyan kérdést vet fel a jövőre vonatkozóan, ami abszolút húsbavágó. Többek között ezeknek az intézményeknek a
