Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 7. csütörtök - 127. szám - A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: - ELNÖK:
2457 folyamatos felújítása, bővítése, megfelelő karbantartása, ami nyilvánvalóan, ha átvesszük az intézményeket, és a mi felelősségünk, ezt már nem lehet megtenni anélkül, hogy erre ne lennének garanciák. Az elmúlt két év tapasztalata azt mutatja, hogy egyrészt még ott is, ahol teljesen jó együttműködés van adott esetben a települési önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat között, és a nemzetiségi önkormányzat fenntartásában van az intézmény, mégis egy-egy felújítás esetében nagyon sok adminisztrációs, egyéb problémát okoz, hogy mindenhez tulajdonosi hozzájárulás kell. Azokban az esetekben pedig, ahol ne adj’ isten, bármilyen személyi vagy egyéb kérdés miatt nem tökéletes a települési önkormányzat és a fenntartó nemzetiségi önkormányzat kapcsolata, egész egyszerűen tulajdonosként megakadályozhat mindenféle felújítást, minden, a normális működéshez szükséges dolgot, anélkül, hogy ezt befolyásolni bármilyen lehetősége is lenne a fenntartó nemzetiségi önkormányzatnak. Tehát egy olyan helyzetet teremt, ahol ha a fenntartó nemzetiségi önkormányzat adott esetben különböző nemzetiségi, alapítványi, anyaországi, bármilyen más támogatásokkal szeretné az intézményt jobb állapotba hozni, és adott esetben nem tudja megtenni, mert a tulajdonos nem adja a hozzájárulását, vagy csak olyan feltételekkel adja a hozzájárulását, ami adott esetben méltatlan. Szeretném ehhez kihangsúlyozni, hogy természetesen a magyarországi nemzetiségek is, hál’ istennek, a jelentősen megnövekedett támogatások és az új jogi és egyéb lehetőségek, az oktatási, kulturális autonómia kibővítése kapcsán olyan helyzetbe kerültünk, olyan jelentős többletfeladataink lettek, amikre korábban nem voltak vagy csak egyedi példák voltak néhány településen. Nem véletlenül kezdtük el már 2016-ban, hogy egy olyan, valamennyi nemzetiség ilyen irányú tevékenységét összehangoló, összefogó és segítő pedagógiai módszertani központot állítsunk fel, amelyik ezekben a dolgokban, nemcsak oktatáspedagógiai szakmai dolgokban, hanem a fenntartással járó minden egyéb kérdésben, a közbeszerzésektől kezdve a felújításokban, egyebekben a nemzetiségi önkormányzati helyi, illetve akár országos fenntartású intézmények munkáját segíti. Ebben, azt gondolom, ez a módszertani központ azért is nagyon lényeges, mert ennek segítségével tudtuk például az egész nemzetiségipedagógus-hallgatói ösztöndíjrendszert kidolgozni, bevezetni, megtartani. Tehát én azt gondolom, hogy próbálunk ebben a fokozatosság elve alapján lépni, hogy a lehetőségeinkkel párhuzamosan megteremtsük a feltételeit is annak, hogy ezt valóban felelősséggel és professzionális módon lehessen csinálni, hiszen ahogy államtitkár úr is említette, itt több mint 15 ezer gyerek neveléséről, oktatásáról van szó. Hadd mondjam el ezzel kapcsolatban azt is, ami felmerült szintén, hogy a nemzetiségi önkormányzati fenntartású és az állami, egyházi, alapítványi, más fenntartású, de nemzetiségi oktatást, nevelést végző intézmények számunkra ugyanolyan fontosak, mint a saját fenntartású intézményeink. Ezért is minden olyan lépést, intézkedést, amit a Magyarországi nemzetiségek bizottsága részéről, természetesen az országos nemzetiségi önkormányzatokkal egyeztetve és velük megbeszélve kezdeményeztünk, például a nemzetiségipedagógus-pótlék most már háromszori emelését, négyszeresére történő emelését, és a két új kategória bevételével minden nemzetiségi pedagógusra vagy nemzetiségi oktatást végző pedagógusra kiterjesztettük, függetlenül attól, hogy az nemzetiségi önkormányzati fenntartású, állami fenntartású, egyházi fenntartású, alapítványi fenntartású, éppen azért, mert azok a gyerekek, azok a gyerekeink ugyanolyan fontosak számunkra, mint aki nemzetiségi fenntartásúban van. Ugyanígy a pedagógusképzésnél is, a nemzetiségipedagógus-képzésnél is minden nemzetiség nemzetiségipedagógus-képzése benne van, és semmiféle korlátot nem tettünk a pedagógushallgatók szerződésébe, hogy „csak nemzetiségi önkormányzati fenntartású”, vagy bármilyen egyéb korlátozást. (18.50) Minden olyan intézménybe mehetnek, ahol nemzetiségi oktatás-nevelés folyik, és ahol nemzetiségi pedagógusként elhelyezkednek. Az egyetlen feltételünk az volt, hogy Magyarországon és nemzetiségi pedagógusként, nemzetiségi oktatást-nevelést végző intézményben helyezkedjenek el.
