Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 7. csütörtök - 127. szám - A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. BRENNER KOLOMAN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2435 Tisztelt Ház! Először is szeretném az Országgyűlés legnagyobb ellenzéki pártjának, a konzervatív Jobbiknak a nevében megköszönni ezt az előterjesztést a nemzetiségi bizottság elnökének, Ritter képviselő úrnak, egyúttal tisztelettel köszöntöm a többi nemzetiség képviselőit, grüß Gott, dobar dan, hogy csak azt a két nyelvet használjam, ami az én soproni régiómban használatos. Nagyon örülünk, hogy ez a nemzetiségitörvény-módosítási csomag a tisztelt Ház elé került. (17.00) Én a felszólalásomat, az eddigiektől kissé eltérően, a törvényjavaslatot értékelő és vitázó felszólalásnak terveztem, hiszen a tartalmát, mivel olvasnivalóként mindannyian megkaptuk előre, egy átlagos képviselő ismeri. Nagyon örülök annak, hogy ezek a módosítási javaslatok, amelyek, ahogy hallottuk államtitkár úrtól, nagyon széles körű előkészítés után kerültek a tisztelt Ház elé, egy csomó olyan dologra reagál, ami a Jobbik programjában már hosszú évek óta szerepelt, mert itt is le szeretném szögezni, hogy talán egyedüli módon a magyarországi pártstruktúrában, nekünk folyamatosan, már ’10 óta részletes programunk volt mindig a hazai nemzetiségekre is, nemcsak az elszakított országrészekben élő magyar nemzeti közösségre, különös tekintettel azokra a nemzeti kisebbségekre, akik saját intézményhálózattal és komoly tradíciókkal rendelkeznek hazánkban. Nagyon örülök, hogy ez a törvényjavaslat reagál az úgynevezett etnobiznisz jelenségre. Végre, hiszen rengeteg közpénz került olyan zsebekbe, mint az ott szemben ülő Farkas Flórián zsebébe, aki gyakorlatilag az OLAF, az Európai Csalás Elleni Hivatal véleménye szerint is bűnös gondatlansággal járt el. Én azt szeretném jelezni, hogy alapvetően nem ennek a törvénymódosítási csomagnak a feladata erre az alapvető és elvi kérdésre reagálni, de nyilvánvalóan egy ilyen vita elején, ha a hazai nemzetiségek jogairól szóló törvényről vitázunk, akkor el kell mondjam, hogy továbbra is fenntartjuk azt az álláspontunkat, hogy a 12 hazai nemzetiség és a hazai roma közösség dolgát nem biztos, hogy a legjobb egy törvényben és azonos feltételekkel rendezni. Ez csak egy elvi megjegyzés, még egyszer mondom, nem ehhez az előterjesztéshez és ennek a vitának a lefolytatásához szánnám, hiszen, ahogy említettem, ha már a nemzetiségi törvényről beszélünk, akkor szerintem ezt a nagyon fontos alapelvet illő volt az elején leszögeznem. Nagyon üdvözlöm azt, hogy a Magyar Tudományos Akadémia - ezek szerint mégsem csak Soros-ügynökökből áll - véleményét is figyelembe vesszük majd akkor, ha az adott nemzetiség őshonosságát vizsgáljuk az adott településeken. Ezek szerint az országos önkormányzatok és a Magyar Tudományos Akadémia fogja majd esetenként eldönteni, hogy kiírják-e az adott településen a nemzetiségi választást. Én azt azért megfontolásra alkalmasnak tartom, hogy itt kistelepülésekről van szó egyrészt, ahol szerintem a helyzet relatíve egyértelmű nagyon sok esetben, pontosan a települések kis mérete alapján viszonylag pontos ismereteink vannak az etnikai összetételéről, viszont fel szeretném itt is hívni arra a figyelmet, hogy az etnobiznisz jelensége például Budapesten az egyik legelterjedtebb, hiszen ott aztán tényleg minden kerületben, ha szabad úgy mondani, az összes nemzetiségnek van önkormányzata, és ember meg nem mondja, hogy az ott őshonos-e az adott kerületben vagy sem. Nagy valószínűséggel egyébként élnek az adott nemzetiséghez tartozóak minden kerületben, már csak a nagyságrendek miatt is, ugyanakkor itt a módszertant nem nagyon látom, tehát hogy hogyan lehet majd ezt esetleg kiszűrni, hiszen azt szögezzük le, hogy mondjuk, jómagam, aki 22 évig voltam az országos német önkormányzat elnöke, soha egy fillér tiszteletdíjat nem kaptam, viszont éppen Budapesten a tiszteletdíjak kérdése mindig felvetődött a nemzetiségi önkormányzatoknál is. Szeretnék egy másik szempontot is a vitában megjegyezni, éspedig ez az iskolafenntartásra vonatkozó paragrafusokra és módosítási javaslatokra vonatkozik. Én teljes mértékben támogatom az itt, ebben a törvényjavaslatban szereplő kitételeket. Egy olyan kérdésben szeretnék azonban reagálni az egész nemzetiségi oktatási helyzetre, amit nyilvánvalóan nem ebben a vezérszónoki felszólalásomban fogok elmondani, meg az egész kisebbségi nemzetiségi önkormányzati rendszerről szóló hosszabb vitát is le lehetne folytatni, így 25 év után ebben az ügyben. Bocsánat!
