Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 7. csütörtök - 127. szám - Egyes törvényeknek a felnőttképzési tevékenység ösztönzésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - ANDER BALÁZS (Jobbik): - ELNÖK:
2420 érintő törvényjavaslat a leghelyesebb vagy a legadekvátabb napirendi pont, amely mentén ezekről a gazdaságstratégiai, mondhatni, nemzetstratégiai kérdésekről a vitát le kell folytatni, de akkor, képviselőtársaim, mondják meg, hogy mikor. Én valóban nem viccből mondtam, örülök neki, hogy itt van az az államtitkár, aki nem politikai, hanem szakmai alapon szólt hozzá a vitához, egy olyan ember, aki nem politikus, hanem szakember, és végre megadatott a lehetőség, hogy itt az Országgyűlés plenáris ülésén tudjunk a magyar gazdaság stratégiai kérdéseiről beszélni. (15.40) Egyébként megdöbbent engem Szászfalvi képviselő úr felszólalása. Én tudom önről, hogy ön elkötelezett a vidéki térségek fejlesztése kapcsán, és egy olyan térségnek az országgyűlési képviselője, amelyik az egyik legszegényebb az országban, ez teljesen világos. Tőlem biztos, hogy nem hallottak soha semmi pozitív megnyilvánulást a 2010 előtti balliberális kormányzat gazdaságpolitikájáról, társadalompolitikájáról, ugyanakkor azt, ami ebben az országban az elmúlt tíz évben lezajlik, nem lehet úgy aposztrofálni, hogy valamiféle pozitív irányba mutató lépések sorozata lenne. Ezért arra szeretném kérni önöket, ha most türelmetlenkednek, én úgy érzem, mindannyiunknak az a dolga, hogy ezeket a kérdéseket megvitassuk, mondják meg, hogy mikor lehet nem politikai pufogtatásokkal és lehetőség szerint a szakpolitika keretein belül maradva ezekről a mindannyiunk és a nemzet jövőjét meghatározó kérdésekről egy vitát lefolytatni. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Ander Balázs képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport. ANDER BALÁZS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Vinnai képviselőtársam itt folyamatokról beszélt, illetve Szászfalvi képviselőtársam is, olyan folyamatokról, amelyek pozitív irányba hatnak, és javuló tendenciát mutatnak. Akkor hadd mondjam csak a lemorzsolódással kapcsolatosan: ez 2010-ben 10,8 százalékos volt, mostanra 12,4 százalékos, szembemenve egyébként azzal az európai uniós tendenciával, ami úgy nézett ki, hogy 2010-ben 15,7 százalék volt, és ott valóban van egy ilyen csökkenő tendencia, mert 10,2 százalékon áll mostanra. Ha valami nagyon fontos lenne, akkor ennek a csökkentése. Ezért dicsértem meg egyébként azt a programot, amelyről államtitkár úr itt beszámolt, de ha érzékeljük a probléma nagyságát, azt, hogy mekkora tömegeket kellene fölemelni és integrálni, akkor azt kell látni, hogy ez egy csepp a pohárban. Nem félig telt a pohár. Értsék meg, tisztelt képviselőtársam, hogy itt nem valamiféle rasszista indulat alapján beszél az ember, hanem azért, mert félti ezt az országot, és kevésnek találjuk azt, ami ebben a tekintetben történik! (Jelzésre:) Nem látok odáig, nem vagyok én sasmadár. Tessék majd nyomni egy gombot, és akkor fölszólalni, elmondani, hogy mit akar kifejezni, mit akar mondani. Én is megtettem itt a magamét. Azt hiszem, hogy ezek azok a dolgok, amelyekre valóban egy ilyen vita kapcsán nekünk koncentrálni kell. És senki ne horkanjon már föl itt amiatt, hogy erről mi beszélni merünk, és azért ellenzéki padsorokból a kritikát is hadd fogalmazzuk meg! Elmondtam az elején világosan, hogy támogatandónak tartjuk ezt a törvényjavaslatot, amellett, hogy vannak aggályaink, de nehogy úgy nézzen már ki a dolog, hogy ide bejövünk, tapsikolunk egyet, megnyomjuk majd az igen gombot, és ellenzéki képviselőként menjünk haza! Az ország, a nemzet legfontosabb kérdését érintő dolgokról van most szó, engedtessék meg, hogy beszéljünk ezekről! Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK:
