Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 7. csütörtök - 127. szám - Egyes törvényeknek a felnőttképzési tevékenység ösztönzésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KUNHALMI ÁGNES, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2399 Meg kell kérdeznem, hogy ez nem egyenes következménye-e a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak, a gazdaságvédelmi akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 105/2020. kormányrendeletben meghatározott feltételekkel. Hiszen a rendelet kimondja, hogy csak akkor nyújtható támogatás egy munkáltatónak, ha hitelt érdemlő módon be tudja bizonyítani, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenységével összefüggő nemzetgazdasági érdek, és csak a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzésre biztosítható az állami támogatás. Bizonyos garanciát jelenthet az a kitétel, hogy az ágazatért felelős miniszter véleményét ki kell kérni, az egyes miniszterek véleményezési jogán túl más beleszólási lehetőség azonban nincsen feltüntetve a javaslatban. Nem kellene a munkavállalói szervezetekkel is egyeztetni ezekben a kérdésekben? Az állam a jövőben csak a számára fontos képzéseket kívánja elfogadni, minden mást el kíván engedni. Ez a képzésben részt vevők számára viszont újabb nehézséget jelent, hiszen nem mindenki számára lesz egyértelmű, hogy melyik képzést kell sikeresen elvégeznie ahhoz, hogy az állam által is elfogadott képzettséget megszerezze. Javasoljuk, hogy a törvényalkotó találja meg azt a szisztémát, amellyel ez a rendszer egyértelmű lesz az egyszerű felhasználók számára is. A törvényalkotó a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszereként a köznevelési regisztrációs és tanulmányi alaprendszer szakképzési és felnőttképzési modulját jelöli meg, azaz a KRÉTArendszert, erre azonban a közoktatásban és a szakképzésben évek óta csak panasz van. Ezért megítélésünk szerint feltétlenül szükséges ennek frissítése, korszerűsítése annak érdekében, hogy a rendszer a felnőttképzés adatbázisainak befogadására alkalmassá váljon. A jövőben mind a bejelentéshez kötött, mind az engedélyhez kötött felnőttképzési tevékenység esetén a képzésben részt vevő személyek elégedettségmérésével kapcsolatban adatokat nem a felnőttképző, hanem a képzésben részt vevő személy tölti fel a rendszerbe, a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszeréből kapott elektronikus levél útján. Ez a módosítás adminisztrációs terhet tesz át az intézményről az egyénre, ami vélhetően a képzésben részt vevők terheit növeli, illetve magától értetődőnek veszi a kormányzat, hogy minden felnőttképzésben részt vevő rendelkezik otthoni számítógéppel, interneteléréssel, illetve olyan tudással, mellyel eleget tud tenni az új követelményeknek. Megítélésünk szerint a módosítás ezen részét a mindennapok valóságához kellene igazítani, mert ebben a formában a résztvevők jelentős részének véleménye kimarad az elégedettségmérésből, így fals adatokkal készülhet el a visszajelzés. Néhány mondatot szeretnék szólni a munkaerőpiaci előrejelző rendszerről. Azt értjük, hogy célja egyrészről egy átfogó teljes körű adatfelvételen alapuló, a jelenleg rendelkezésre álló elemzési technológiával megtámogatott munkaerőpiaci előrejelző rendszer kialakítása, másrészről olyan előrejelző és elemző platform kialakítása, amely rövid, közép- és hosszú távú regionális szinten is képes megbízható módon előre jelezni a munkaerőpiaci igényeket. Azonban a törvény ezen fejezete egy önvallomással is felér, hiszen ezzel a módosítással a kormányzat azt is bevallja, hogy jelenleg nem rendelkezik megfelelő információkkal a hazai munkaerőpiaci folyamatokról. Az is beismerésre kerül, hogy az elmúlt több mint tíz év folyamán lényegében megszüntették a hazai foglalkoztatáspolitikai rendszert. Ez most üt vissza, amikor a munkanélküliséggel kapcsolatos problémákra nem tudnak kellő időben kellően jó válaszokat adni. Ugyanis a 2010. évi fideszes hatalomba kerülés előtt az akkori munkaügyi központok több évre visszamenőleg rendszeresen, havonta, negyedévente, félévente, évente készítettek munkaerőpiaci felméréseket, prognózisokat. Ezek a felmérések, prognózisok a munkaügyi szervezet szétverésével megszűntek. A Fidesznek nem volt szüksége a hazai munkaerőpiaci folyamatok szakszerű nyomon követésére, a politikai kommunikációból az jól látható, hogy miért. Ennek a felelőtlen, romboló magatartásnak az lett az eredménye, hogy most újra feltalálják sajnos a spanyolviaszt. Ez az önbeismerés arra is rávilágít, hogy ezt a területet is hogyan verte szét a kormányzat egy évtized alatt azzal a mondással, hogy munkaalapú társadalom épül Magyarországon, illetve hogy tíz év alatt létrejön majd a gazdaságban egymillió új munkahely. Úgy tűnik, lassan 12
