Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 7. csütörtök - 127. szám - Egyes törvényeknek a felnőttképzési tevékenység ösztönzésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KUNHALMI ÁGNES, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2398 fogalmazni, hatékonyabbá teszik a képzést a piaci igényekhez való igazodás révén, és csökkentik a résztvevők adminisztrációs terheit. Mindezek alapján a KDNP országgyűlési képviselőcsoportja a törvényjavaslatot támogatja, és kérjük, hogy minden frakció támogassa azt. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Kunhalmi Ágnesnek, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. KUNHALMI ÁGNES, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A felnőttképzés a magyar gazdaság rövid, közép- és hosszú távú működtetésének fontos eleme három szempontból is. Az iskolarendszer pótlása már az általános iskolából kieső munkakeresők esetében is alapkérdés, amennyiben a közmunkát ki akarjuk váltani kvalifikáltabb munkavégzéssel. Ha pedig számításba vesszük a szakma nélküli fiatalok hiányszakmákra történő kiképzését, az a közösség terheinek csökkenését is eredményezheti. A digitalizáció, a technológiai fejlődés, amelynek gyorsaságát és kereteit napi szinten érezzük a saját bőrünkön is, még a magas végzettséggel rendelkező egyénektől is megköveteli, hogy a tudásukat időről időre frissítsék, továbbfejlesszék, és erről a fejlődésről számot is adjanak. Nem utolsósorban a gazdasági szerkezet állandósult gyors ütemű változásai újabb és újabb igazodást kívánnak meg a szakmákkal rendelkező munkavállalóktól is, a szakmaváltásra pedig már csak a felnőttképzés keretei között van nagyon sokszor lehetőség. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Egy jó szabályozás arra ösztönzi a munkáltatót, hogy a felnőttképzésre fordított anyagi eszközeit magas szintű befektetésként kezelje a várható, sokszorosan megtérülő haszon érdekében. A munkavállaló érdekeltté tétele is szükségszerű ösztöndíjjal, fizetéskiegészítéssel, magasabb besorolással, egyebekkel. Az állam szerepe arra is ki kell terjedjen, hogy a törvényi szabályozók garanciát adjanak a felnőttképzésben részt vevőknek arra, hogy anyagi befektetéseik megtérülnek a tartalmas oktatással foglalkozó, legalizált felnőttképző szervezeteknél. Az előttünk álló törvénymódosítás csak bizonyos részben felel meg ezeknek a kritériumoknak. Jó, hogy a törvényjavaslat pontosítja a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe történő adatszolgáltatás szabályait, másrészt létrehozza a munkaerőpiaci előrejelző rendszert abból a célból, hogy a felnőttképzés tartalma és kimenete a piaci igényekhez igazítható legyen rövid, közép- és hosszú távon is. Előrelépésnek tartjuk, hogy a törvényjavaslat megteremti a felnőttképző által a képzésben részt vevő személyek számára fizethető ösztöndíj lehetőségét, valamint megteremti a képzési hitel kialakításának alapfeltételét a képzési hitelt nyújtó szervezet és a felnőttképzési adatszolgáltatási rendszer adatbázisának összekapcsolásával. Ösztönző lehet a munkáltatók számára, hogy a jövőben nemcsak a képzés, hanem az oktatás is költségként számolható el a vállalkozások számára, hiszen az OKJ-t a jövőben felváltja a szakmai oktatás, tehát azt a költséget is elszámolhatóvá teszi a cégek számára, amelyet csak iskolák végezhetnek el ezek után. Azt azonban fenntartásokkal fogadjuk, hogy meghatározásra kerül a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzés, hiszen erre a javaslat szerint kizárólag a felnőttképzésért felelős miniszter jogosult, jelenleg Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter, a minősítés feltételeit pedig csak kormányrendeletben határozzák meg. Szerintünk ez egy kormányrendeletben megállapított gumiszabály létrehozását jelenti, mely szubjektív döntést eredményezhet. Ez a meghatározás egyes esetekben elutasítást, más esetekben a kifizetés vagy támogatás indokát képezheti a jövőben.
