Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 7. csütörtök - 127. szám - Egyes törvényeknek a felnőttképzési tevékenység ösztönzésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VINNAI GYŐZŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2390 adatszolgáltatási kötelezettségek racionalizálásával és az automatizált adatszolgáltatás, illetve adatfogadás lehetőségének megteremtésével is. 4. Az adatszolgáltatás hatékonyságának növelésére a már kiépített szigorú szankciórendszer mellé a törvényjavaslat pénzügyi ösztönzőt is rendel. A módosítással olyan képzések válnak költségként leírhatóvá a társaságiadó-alap számításánál, amelyekről a képző adatot szolgáltat a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe. Tisztelt Országgyűlés! A tervezetben meghatározott intézkedések célja, hogy a felnőttképzés rendszere naprakész és a munkaerőpiaci igényekkel adekvát, versenyképes, modern tudást biztosítson a képzésben részt vevők minél szélesebb köre számára, mindezt pedig kevesebb bürokratikus teher és felesleges adatszolgáltatás mellett. A törvényjavaslat biztos alapot nyújt a magyar gazdaság erősödéséhez, Magyarország versenyképességének megőrzéséhez. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat elfogadásával lehetőség nyílik arra, hogy a felnőttképzés megújított rendszere folyamatos és megfelelő válaszokat tudjon adni a folyton változó gazdasági környezet kihívásaira. Ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Vinnai Győzőnek, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. VINNAI GYŐZŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Sok kérdésben egyetértünk. Mielőtt a törvényjavaslat tartalmi részére rátérnék, egy mai információt is szeretnék megosztani a Házzal. A kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a kormány döntött átképzésekről és felnőttképzésekről is. Ez talán lehet egy válasz is arra, hogy miért fontos, hogy most ezt tárgyaljuk ebben a járványügyi vagy pandémiás helyzetben. Nagyon fontos, hogy akik az elmúlt hetekben elvesztették a munkahelyüket, azok olyan képzésre és felnőttképzésre jelentkezhetnek majd - s itt talán zárójelben meg kell említeni, hogy a nemzetgazdaságilag kiemelt képzések rendszerét is tartalmazza ez a törvényjavaslat -, amely segíti, hogy visszataláljanak a munkaerőpiacra, vagy ha meg akarják tartani a munkahelyüket, akkor modern, korszerű ismereteket kaphatnak a felnőttképzés folyamán. (13.20) A másik, amit szeretnék megjegyezni, hogy tavaly itt voltunk néhányan, Ander Balázsra emlékszem, amikor novemberben a szakképzési törvény általános vitája volt, és ezzel kapcsolatban a felnőttképzési törvényről is vitatkoztunk, a 2019. évi CXII. törvényről, amely lefektette egy új felnőttképzési rendszer alapjait. De hogy egy picit történelmileg visszamenjek mint történész, azért a felnőttképzésnek van története Európában és Magyarországon is, akár Angliára vagy a skandináv országokra gondolok, a népfőiskolai mozgalomra gondolok. Arra gondolok, amit Magyarországon is szerettek volna átvenni, hogy felnőttek is beüljenek az iskolapadba, mert olyan gyorsan változik a világ, vagy felgyorsult ez a világ, hogy szükség van a modern, korszerű, ahogy államtitkár úr is mondta, egy ilyen tudásalapú és munkaalapú gazdaság, tehát tudásalapú társadalom és munkaalapú gazdaság - vagy munkaalapú társadalom, ezt is mondhatom - megteremtésére. Mert ugye, nem könnyű felnőtt fejjel beülni egy nem iskolarendszerű képzésbe, de ha ezt megteszi, akkor teszi meg az egyén, ha színvonalas képzést kap, ha keresletorientált az a képzés, tehát nem a kínálat határozza meg. Ezt láttuk a szocialisták időszakában, hogy a kínálat megvolt, az a lényeg, hogy legyen egy kínálat, legyenek hallgatók, minél gyorsabban teljesítsük a feltételeket. Az már senkit nem érdekelt, hogy utána el tudnak-e helyezkedni azok az emberek, vagy éppen mennyire korszerűek azok az ismeretek. Tehát pont ezt szeretnénk megfordítani, és az a szám is mutatja, amit államtitkár úr mondott, hogy 3 százalékról 6 százalékra nőtt a felnőttképzésben részt vevők száma, mutatja, hogy keményen
