Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 7. csütörtök - 127. szám - Az ülésnap megnyitása - Egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SZÉKELY SÁNDOR (független):
2353 Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Párbeszéd-frakció álláspontja szerint nem arról kellene most vitatkoznunk, hogy a tűztől távol hány tűzoltókészülékre van szükség, hanem arra lenne szükség - és akkor most már hagyjuk az analógiát -, hogy arról vitatkozzunk, hogy az állásukat vesztő emberek hogyan jutnak valamilyen támogatáshoz, és arról kellene vitatkozni, hogy hogyan kellene megakadályozni, hogy az emberek elveszítsék az állásukat. Ehhez a képest a kormány által ma benyújtott törvényjavaslat, amely a járvány hatásainak enyhítését célozza, ezen a téren elenyésző hatásokkal operál, elenyésző hatásokkal! Sokszor fogjuk még megismételni, mert önök nem hajlandók figyelembe venni a javaslatainkat. Először is, az álláskeresők járadékát biztosítani kell, az összesnek. Az összesnek, és olyan mértékben, hogy abból a bajba került családok, ahol a családfő vagy akár mindkét szülő fizetése, állása elveszett, azok ne maradjanak jövedelem nélkül. Önök azt mondják, hogy nem akarnak segélyalapú társadalmat építeni. De könyörgöm, mikor az embereken segíteni kell, akkor ne dugják már homokba a fejüket! Még egyszer mondom, akik már bajban vannak, és elveszítették az állásukat, azok számára az álláskeresés időtartamát meg kellene növelni a mostani 3-ról arra a 9 hónapra, ami egyébként nem is olyan nagyon régen volt, az önök kormányzása előtti időszakban. Legalább ezt a minimumot el kellene érni, és azt, hogy mindenkinek legyen valamilyen juttatása az álláskeresők közül, nem úgy, mint a mostani helyzet, amikor közel a felének semmilyen ilyen juttatás nem jár az önök jóvoltából. Másodszor. Nagyon fontos lenne elsősorban arra koncentrálni az erőforrásokat, hogy a még meglévő állásokat minél inkább megmentsük. Ezen a téren a kormány intézkedéscsomagja szintén nagyon szerény. Bár nem ennek a törvényjavaslatnak a része - kár, pedig szívesen vitatkoznánk róla , amilyen mértékben a kormány, az állam átvállalja a bajba került cégeknél a munkavállalók fizetését, az egyszerűen kevés ahhoz a bajhoz képest, amilyen bajban ezek a cégek és ezek a munkavállalók vannak. Tisztelt Ház! Azt gondoljuk tehát, hogy nem toldozgatásra és foldozgatásra van szükség, nem a baj egészéhez képest apró tételeken kellene vitatkoznunk, hanem ott kellene segítséget adni, ahol a legnagyobb a baj, a munkájukat elvesztő emberek jövedelmét kellene pótolni, és azokat a munkahelyeket kellene megvédeni, amely munkahelyeket a járvány veszélybe sodort. Ez a törvényjavaslat erre nézve vagy semmit nem tartalmaz, vagy elégtelen mértékben próbálja a problémát orvosolni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen. A vezérszónoki felszólalások végére értünk, tisztelt Országgyűlés. Most az elsőként jelentkezett független képviselő szólhat, így aztán megadom a szót Székely Sándor képviselő úrnak. Parancsoljon! SZÉKELY SÁNDOR (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Szóval, itt van ez a javaslatcsomag, amelynek az a neve, hogy hogyan próbáljuk enyhíteni a járvány által előidézett gazdasági válságot. A kormány, illetve a kormánypárti képviselők elmondásából nagyjából azt lehetett kivenni, és ez így el is hangzott, hogy ugyanazt az adópolitikát követik, és ugyanazt csinálják, amit eddig, ebben nagyon őszinték. A probléma az, hogy ez nagyon nagy baj, hogy ebben az elképesztő nagy válságban, aminek még tényleg csak az elején vagyunk, és tényleg nem lehet felmérni még, hogy mi fog történni, önök ugyanazokat a rossz és egyébként elképesztően kártékony gazdasági mechanizmusokat folytatják, amit eddig. Az elmúlt tíz évben önök azt állították, hogy itt elképesztő gazdasági fellendülés van, a gazdaság dübörög, a KSH folyamatosan kimutatja, hogy mennyivel nőnek a bérek. A probléma csak az, hogy a valóságban ez azt jelenti, hogy egy átlag magyar állampolgárnak van egy bejelentett munkahelye, meg még másik kettő, fusiban, hétvégén is dolgozik, de nem azért, hogy Mercedes luxusautókat vegyen, hanem azért, hogy a hónap végén is tudjon a családjának enni adni. Ez az a fantasztikus kánaán, amit önök mondanak, tehát önök szerint ennek kellene örülni, de a járvány ezt a dolgot, ezt a
