Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 7. csütörtök - 127. szám - Az ülésnap megnyitása - Egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2339 Engedjék meg, hogy a nyereségadóztatást érintő javaslatok közül először egy a társasági adózásra vonatkozó kedvező javaslatot emeljek ki. Fejlesztési tartalék címén hosszabb ideje elérhető már egy adóalap-kedvezmény a társasági adóban. Ezen kedvezmény kapcsán a törvényjavaslat egy olyan módosítást tenne lehetővé, amely kifejezetten ösztönzően hathat a beruházások megvalósítására a következő néhány évben. A javaslat lényege, hogy az elkövetkező négy évben magyarországi beruházást tervező cégek esetében a beruházásra fordítani kívánt nyereség akár teljes társaságiadó-mentességben is részesülhet. A fejlesztési tartalékot a jelenlegi szabályok szerint az adózás előtti nyereség összegének a feléig, tehát 50 százalékáig lehet igénybe venni, a módosítás szerint a teljes nyereségre igénybe vehető ez a kedvezmény azzal, hogy a beruházásra félretett összeg a 10 milliárd forintot továbbra sem haladhatja meg. A beruházás megvalósítására az eddigieknek megfelelően továbbra is négy év áll rendelkezésre. Folytatva a nyereségadókat érintő intézkedések sorát, kiemelem a kisvállalati adóra vonatkozó módosítást, amely szerint a kisvállalatiadó-kulcs a szociális hozzájárulási adó csökkentésével összhangban a jelenlegi 12 százalékról 11 százalékra csökkenne. A törvényjavaslat mindezek mellett tartalmazza a bankok járványügyi különadójával kapcsolatos szabályokat is. A hitelintézetek az általános közterheiken felül 2010 óta különadóval is hozzájárulnak a költségvetési bevételekhez. A járványügyi különadó célja a járványügyi helyzet felszámolására rendelkezésre álló források bővítése. Ezen tervezett befizetés révén mintegy 55 milliárd forint kerülhetne a költségvetésbe. A bankokat a befizetési kötelezettség egyszeri jelleggel terheli, ugyanakkor az ezen címen befizetett összeget a következő öt évben egyenlő mértékben levonva a bankadóból, adóvisszatartás formájában visszakapják. A szabályozás tehát tartalmazza a kormány által már rendeleti úton bevezetett intézkedéseket, így a törvényjavaslatban az öt év alatt történő egyenlő összegű leírás jelent új elemet. Tisztelt Képviselők! A törvényjavaslat a kormány által elfogadott gazdaságvédelmi akcióterv céljával összhangban segíti a munkahelyek és a gazdaság védelmét egyaránt, ezért kérem, hogy szíveskedjenek a javaslatot támogatni és elfogadni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, elsőként Witzmann Mihály képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka. Parancsoljon! WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő T/10314. irományszámú, az egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírusjárvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat több lényeges pontot tartalmaz, melyekről vezérszónoki felszólalásomban szeretnék néhány rövid gondolatot elmondani. Ahogy azt az imént az államtitkár úr expozéjában is hallhattuk, a javaslat főbb elemei a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentése és az azzal összefüggő törvények módosítása, a beruházások társasági adózási korlátjának enyhítése, valamint a hitelintézetek különadójának szabályozása. Tisztelt Ház! A szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentése nem új keletű dolog Magyarországon, hiszen már az elmúlt években ütemezetten, több lépcsőben is sor került ilyen jellegű adócsökkentési intézkedések foganatosítására a kormány döntéseinek értelmében. Ha visszaemlékezünk, 2016-ban még 27 százalék volt ennek az adófajtának a mértéke. (9.10) A mostani törvényjavaslat elfogadásával pedig 15,5 százalékra tovább csökkenhet ez az adóteher. A csökkentés 2020. július 1-jétől léphet életbe, és így már összességében az előbb említett, 2016-ban még 27 százalékos adókulcs mintegy 11,5 százalékkal lehet alacsonyabb, az elmúlt időszak
