Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 7. csütörtök - 127. szám - Az ülésnap megnyitása - Egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2340 adócsökkentő kormányzati politikájának köszönhetően. A szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentésére ugyanis az elmúlt években, ahogy az előbb említettem, fokozatosan és ütemezetten került sor, amely elsősorban a hazai gazdaság versenyképességének javulását és az adóterhek mérséklését hivatott elősegíteni. Ahogy azt az előbb államtitkár úrtól már hallottuk, a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának 2016. november 24-én megkötött megállapodása értelmében a szociális hozzájárulási adó mértéke 2017. január 1-jétől 27 százalékról első lépésben 22 százalékra csökkent, 2018. január 1-jétől 19,5 százalékra tovább mérséklődött. A tavalyi év során az eredeti megállapodásban foglaltaknak megfelelően tovább csökkent az adó mértéke, így tavaly július 1-jétől 17,5 százalékos mértékűre módosult. Az imént említett megállapodásban foglaltak szerint az adó mértékének következő csökkentésére ez év őszén, vagyis 2020 októberében került volna sor, azonban a kormány pontosan a kialakult járványügyi helyzet és annak a gazdaságra gyakorolt negatív hatásai miatt úgy döntött, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv keretében kezdeményezi a szociális hozzájárulási adó csökkentése következő ütemének előrehozását, és így újabb adócsökkentés 2020. július 1-jétől történő megvalósítását. Ezzel a lépéssel tehát, ahogy az előbb említettem, ez év második felének első napjától, 2020. július 1-jétől újabb 2 százalékkal, 17,5-ről 15,5-re csökken az adó mértéke. A javaslat tartalmazza továbbá a szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésével összefüggésben a kisvállalati adó kulcsának csökkentését is, illetve a személyi jövedelemadó, a kisadózó vállalkozások tételes adója, valamint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szabályainak pontosítását is egyaránt. Az adókulcs csökkentésével összhangban változik a kedvezmények mértéke is. Így a szociális hozzájárulási adó alól teljes mentességet nyújtó kedvezmények esetén a munkáltatók 15,5 százalékos teljes kedvezményt vehetnek igénybe a minimálbér erejéig, egyes kedvezmények esetében akár magasabb plafonig is, míg az 50 százalékos kedvezmények esetében az adó mértékének 50 százalékával megállapított kedvezményt érvényesíthetnek a minimálbér erejéig, vagyis ez utóbbi esetben az adókötelezettség csupán 7,75 százalékos lesz. A kisadózó vállalkozások tételes adójára, vagyis az úgynevezett katára vonatkozó szabályok módosulása tekintetében elmondható, hogy változatlan adófizetési kötelezettség mellett a főállású kisadózó által igénybe vett pénzbeli ellátások - akár például gyed vagy táppénz - esetében az alap megemelkedik. Ennek köszönhetően az 50 ezer forintos tételes adó megfizetése esetén 98 100 forintról 102 ezer forintra, míg a magasabb mértékű, 75 ezer forintos tételes adó megfizetésekor 164 ezer forintról 170 ezer forintra emelkedik az előbb említett ellátási alap mértéke. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, úgynevezett ekho szabályai is módosulnak. A kifizetőt terhelő ekho 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken, a kivánál pedig az adó mértéke 12 százalékról 1 százalékponttal, 11 százalékra mérséklődik 2021. január 1-jétől. Tisztelt Országgyűlés! A hitelintézetek különadóját illetően elmondható, hogy a járványügyi védekezéshez szükséges források biztosítása érdekében rendeleti szinten egy új, egyszeri kötelezettség került kivetésre a hitelintézetekre, a hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő különadója elnevezéssel. Az adónem a pénzügyi szervezetek különadója adóalapjának 50 milliárd forintot meghaladó részére a 2020. adóévre fizetendő. A hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő különadójának mértéke 0,19 százalékos kulccsal került meghatározásra, amely mellett a várható bevétel összege körülbelül 55 milliárd forint körül alakulhat. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy ezen intézkedések, illetve a már általam is említett gazdaságvédelmi akcióterv nagymértékben hozzájárulnak a koronavírus-járvány elleni védekezés hatékonyságához, valamint a járvány okozta gazdasági visszaesés mérsékléséhez egyaránt. A kormány a koronavírus-járvány elleni védekezés költségvetési fedezetének megteremtése érdekében létrehozta egyébként a járvány elleni védekezési alapot, és ennek az alapnak a
