Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 6. szerda - 126. szám - Megemlékezés a jászkun önmegváltás emléknapjáról - „A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2018. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében ” című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a l... - ELNÖK: - SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről:
2266 szerintünk sikeresen történt, szerintünk ebben a Kúria jól végezte a munkáját, és nyilván az elmúlt másfél évben egyes apró korrekciókra felmerülhetett gondolat, de ez természetes is egy ilyen nagyságrendű folyamatnál. A beszámoló említi ezeket a bizonyos joggyakorlat-elemző csoportokat, és kiemelte már a korábbi, a 2017. évi beszámoló is az ő munkájukat. Ez valóban egy szerintünk is előremutató, jó megoldás arra, hogy előrehaladjunk bizonyos ügyekben. Nyilván azt mindig lehet vitatni, hogy pont erre a nyolc területre kellett volna-e ilyen csoportokat létrehozni vagy esetleg ezek helyett másokra, vagy ha már ez a nyolc terület került kiemelésre, akkor azon belül az egyes ügyek, ügytípusok valóban azok a legfontosabbak-e, amiket felsorol az anyag. Az említett témákon túlmenően számomra fájdalmasan hiányoznak olyan témák, amelyek egyébként az emberek mindennapi életét nagyban érintik vagy érintették az elmúlt években. Így például nekem nagyon hiányzik a családon belüli erőszakkal kapcsolatos ítéletek ilyen típusú kezelése; a gyűlölet-bűncselekmények bírósági kezelése; ezzel némileg összefüggésben a kirekesztés, a diszkrimináció ügyeinek bírósági kezelése vagy az állatkínzásos ügyek mint téma. Ezeknek a bírói kezelése kapcsán szerintem érdemes lenne szintén vizsgálódni, átnézni ezeket. A beszámoló jelzi azt, hogy a polgári perrendtartás kapcsán vizsgálták annak alkalmazását a sajtó-helyreigazítási ügyekben. Itt kell elmondanom azt, hogy a Demokratikus Koalíció, illetve a mi politikusaink nagyon sok sajtó-helyreigazítási pert indítanak. Ezeknek 90 százalékát megnyerjük, ugyanakkor van egy általános, most már évek óta tartó folyamat - és rossz irányba tartó folyamat a véleményünk szerint -, mégpedig az, hogy a bíróságok a tényt és a véleményt borzasztó tágan vagy máshogy értelmezik. Egyre inkább ténykérdéseket is véleménynek minősítenek, ezért aztán tulajdonképpen egyre tágul-tágul annak a kategóriája, amiben sajtó-helyreigazítási perek vagy nem indíthatók - már hogy jól felfogott önérdekünk miatt nem indítjuk el, mert nagy esélye van annak az elvesztésére -, vagy ténylegesen ezek bukásra vannak ítélve. Ez egy nagyon veszélyes tendencia a mi véleményünk szerint, és ehhez kapcsolódóan és ténylegesen ezekben a perekben sokszor kapcsolódóan megemlítem, hogy a közszereplő fogalma, illetve a közszereplő bírói megítélése kapcsán is érzünk bizonytalanságokat. Mi többször belefutottunk ilyen típusú helyzetekbe. A beszámoló említi a Kúria tervezett költözését az egykori Néprajzi Múzeum helyére. Én az ügy szimbolizmusán túl nem tudom megállni, hogy ne említsem meg, hogy az nem derül ki az anyagból - természetes, hiszen ebből a beszámolóból ez nem is kell hogy kiderüljön -, hogy vajon racionális döntés volt-e egyébként a Kúriának ez a költözése vagy az erről szóló döntés, alkalmas-e egyébként ez az épület erre. Vannak olyan szakértői vélemények - elérhetők az interneten is -, amelyek azt taglalják, hogy valójában ez az épület kicsi egyébként a Kúria működéséhez képest, kicsi lesz, nem tudják elhelyezni az összes kollégát, illetve nem tudja az épület ellátni a XXI. században elvárható, a hivataloktól elvárható működést a gyakorlatban. Erre esetleg a kormány képviselője kitérhetne, hogy erről mi a véleményük. Olvasom a beszámolóban azt is, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága kapcsán is készült egy munkaanyag a joggyakorlatcsoport műhelyében. Ezt nagyon fontos területnek tartjuk mi is. Maga a beszámoló is azt említi, hogy egyre nő ezeknek az ügyeknek a száma. Fontos ezzel foglalkozni, ugyanakkor a sok-sok, valóban a munkacsoport által említett részkérdésen túlmenően még egyet idetennék: rendszeres gyakorlat ma már, hogy ugyan az adatkezelők per után, teszem hozzá - tehát nem maguktól, hanem perelni kell az adatokat -, de kiadják az adatokat, ám azokat az adatokat olyan formátumban, olyan módon teszik elénk, ami nem segíti az eredeti célt, tehát az adatok megismerésének, feldolgozásának, elemzésének a célját. (10.40) Tehát konkrétan abban érzünk bizonytalanságot, és a bírósági szakaszban is ebben érzünk bizonytalanságot, hogy védekezhet-e vagy megteheti-e azt az adatkezelő, hogy azt mondja, hogy kérem, én az adatokat átnyújtottam, mert - ugyan ömlesztetten - egy Word-dokumentumba bemásol
