Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 6. szerda - 126. szám - Megemlékezés a jászkun önmegváltás emléknapjáról - „A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2018. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében ” című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a l... - ELNÖK: - DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz):
2267 Excel-táblázatokban szereplő számokat, és azt mondja, hogy ő átadta. Nekünk most már vannak olyan ügyeink, külön azért indítunk pereket, mert azt gondoljuk, hogy ez nincs rendjén, és szerintünk nincs rendjén. A beszámoló egyébként említi a legvégén az önálló közigazgatási bíráskodás kérdését. 2018-ban még picit más helyzet volt ezen a téren, mint ma, de közben van egy kitekintés a beszámolóban már a jelenkori helyzetre is, amit külön köszönök. De azért itt én szeretném a kormány megjelent képviselőjét kérdezni, hogy most akkor hol tartunk az önálló közigazgatási bíráskodás ügyével. Értem én, hogy egyelőre félre lett ez téve. Ez egy ideiglenes félretevés vagy jegelés, vagy pedig végleg elállt a kormány ettől a szándéktól? Újabb témaként javasolnám a Kúriának az azzal való foglalatosságot - ha lehet így fogalmaznom -, hogy az Állami Számvevőszék döntései peresíthetőségének a kérdése vajon rendben van-e. Véleményünk szerint nincs. Jelenleg az Állami Számvevőszék döntése tulajdonképpen jelentések formájában történik, tehát tulajdonképpen közigazgatási aktus nincs, vagy ha van, akkor arról mi nem tudunk, mint érintett nem kapunk erről információt. Külön per zajlik például most az Állami Számvevőszék egy ilyen aktusa kapcsán a DK és az Állami Számvevőszék között. De közben jogkövetkezményei vannak az ÁSZ ilyen típusú jelentéseinek. Tehát azt gondoljuk, hogy nincs rendben az, hogy ezek nem peresíthetők, hanem egész egyszerűen az ÁSZ valamit leír a jelentésben, és akkor az úgy van, és minden egyéb állami szerv, például az Államkincstár azt végrehajtja szolgaian, hiszen ezt kapta meg. Végül pedig, hasonlóan Varga-Damm Andrea képviselő asszony felvetéséhez - csatlakoznék -, azt gondoljuk, hogy a kormányzat, illetve egyes kormánypárti politikusok konkrét bírói döntések vagy bírák, vagy a bíró szervezet, az igazságszolgáltatás kapcsán tett negatív megjegyzései esetén, egy politikai támadás esetén igenis azt gondoljuk, hogy a Kúriának a múltban szokásosnál határozottabban kellene kiállnia és megvédenie a bírákat, illetve megvédeni a bíróságok függetlenségét, visszautasítani az ilyen támadásokat, és világossá tenni, hogy bizony ám az igazságszolgáltatás független, függetlennek kell lennie a kormányzattól. Mindezekkel a megjegyzésekkel együtt is egyébként nagyon köszönöm a beszámolónak a részletességét, alaposságát, és a DK támogatását javaslom ebben a kérdésben. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most képviselői felszólalások következnek. Első körben, amennyiben ezt igénylik, kettőperces felszólalásokra van lehetőség. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Kérdezem, további felszólalás van-e. További képviselői felszólalásra jelentkezett Kovács Zoltán képviselő úr, Fidesz-képviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő úr! DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Többen hozzászóltak ahhoz a témához, ami az Igazságügyi Palota, a régi Magyar Királyi Kúria épülete eredeti funkciójának a visszaállításával kapcsolatos. Volt, aki azt mondta, hogy a tartalom az elsődleges és nem a forma. Én azt gondolom, hogy mind a kettő fontos. Tartalmi kérdésekről itt jó néhányan szóltak már. Én azt gondolom, hogy az az épület Igazságügyi Palotának épült, nemcsak azért, mert az igazság istennője szobra - Senyei Károly szobra - van fent a timpanon felett, vagy beszélhetnék a két Fadrusz-szoborról is, vagy akár a Lotz-freskóról is; ez kifejezetten ennek épült Hauszmann tervei alapján 1893 és ’96 között. És jellemző egyébként a kommunista diktatúrára, hogy ’49-ben változtatták meg a funkcióját, ahogy egyébként a várbeli épületeknek is. Tehát igaz a mondás, hogy a múltat végképp eltörölni, hogy semmi se emlékeztessen a korábbi épületek funkciójára. És mit tettek, talán még azt is lehet mondani, arculcsapásul ezekbe az épületekbe? A Munkásmozgalmi Intézetet, majd a Politikatörténeti Intézetet, amelynek hosszú pereskedés után most ki kell költözni ebből az épületből.
