Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 6. szerda - 126. szám - Megemlékezés a jászkun önmegváltás emléknapjáról - „A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2018. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében ” című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a l... - ELNÖK: - SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről:
2265 És azt könnyű kimondani, hogy nem hozott új tényt, és ha jól látom, a Kúria, illetve a konzultációs testület alapvetően ezt az utat is választotta, hogy könnyű ezt kimondani; akkor mondjuk azt, hogy nem hozott semmilyen új tényt. Akkor fel kell tenni a kérdést, hogy ha nem hozott semmilyen új tényt, és minden rendben volt, elnök úr, miért kellett olyan rendelkezést hozni az elmúlt évben, hogy ha valaki eltér a Kúriának ezektől a gyakorlataitól, akkor nem lehet csak úgy általában megindokolni, pontosan meg kell indokolni, hogy hol tért el, és miért tért el a bíró. Ez azt a látszatot keltheti, hogy bizony az eddig sem kicsi igazodási kényszert tovább erősíti; és azt látjuk, hogy ez a gyakorlat így folyik tovább. Bízunk abban, hogy a Győri Ítélőtábla által az Európai Bíróság előtt elindított eljárás, a C-932/19. megfelelően helyre fogja tenni ezt a kérdést, és bízunk abban, hogy akkor majd nemcsak egy nyúlfarknyi mondattal kerül ez majd elintézésre, amit nyilvánvalóan a kényszer szül és ez a kínos helyzet szül, hogy ilyen körülmények között születhettek a törvények, hanem megfelelő bírói gyakorlat is kialakulhat; esetleg olyan bírói gyakorlat is kialakulhat, ahol még adós is nyerhet pert. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Sebián-Petrovszki László képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának. SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Először is: én is köszöntöm Darák Péter elnök urat, illetve a munkatársait. Örülök, hogy itt vannak köztünk. Azzal kezdeném, mondjuk azt, nulladik pontként, hogy mint minden évben vagy most már több év óta együtt, egymás után tárgyaljuk a Kúria, az OBH és a Legfőbb Ügyészség adott évi beszámolóját, és ismételten azt kell mondanom vagy mondanunk, hogy a Kúriáé ezek közül messze a legszakmaibb, legkorrektebb, a valóságra leginkább reflektáló beszámoló, ami persze dicséret a Kúria beszámolójához; és ez tartozik szorosan véve ehhez a napirendhez. De természetesen ez komoly kritika a másik két beszámoló kapcsán; majd ott el fogjuk mondani természetesen annak a kritikának a részleteit. Egy technikainak tűnő dolog, de azért mégiscsak ezzel kezdeném, hogy bevallom, nem tudom, nem értem, hogy a 2018. évről szóló beszámolót miért másfél évvel később tárgyalja a parlament, 2020 májusában. Ez biztos nem a Kúrián múlott, mert a keltezése a beszámolónak tavaly júliusi, tehát már tíz hónapja itt van egyébként az asztalon. Már az is nehezen magyarázható, hogy az Igazságügyi bizottság miért novemberben tárgyalta ezt, de még azóta is eltelt fél év. Ez azért fontos részlet, tisztelt képviselőtársaim, mert ez azt jelenti, hogy másfél évvel később kell reflektálnunk a beszámolóban szereplő, legalább másfél évvel ezelőtti folyamatokra, ami már egy kicsit anakronisztikussá teszi ezt a beszélgetést vagy ezt a vitát. Hiszen ha minél rövidebb idő telne el a két aktus között, akkor annál frissebb, annál aktuálisabb tudna lenni az, amiket mi fölvetünk; illetve az azóta eltelt időben is számos olyan probléma vetődött fel, amit óhatatlanul nem kérhetünk számon természetesen a beszámolón, de mégiscsak meg kell említenünk, én is így fogok tenni most. Felmerül persze a kérdés, hogy nem véletlenül történik-e ez így, hanem akár a tisztelt kormánypárti urak tudatosan így tervezik ezeknek a beszámolóknak az időzítését, hogy minél jobban eltávolítsák a két időpontot, az elkészültét és a tárgyalását, hogy minél kevésbé legyen aktuális az, ami a beszámolóban megfogalmazódik. Túllépve ezen a problémán, elkezdenék kiemelni néhány olyan ügyet, amit akár az elnök úr, illetve a beszámoló is említett, akár olyan, ami számomra fájdalmasan hiányzik a felsorolásból. A beszámolóban is említi, hogy a fő téma, a fő ügy 2018-ban az eljárási reform gyakorlatba ültetése volt, hiszen hatályba lépett az új polgári perrendtartás az év elején, aztán az év közepén a büntetőeljárási kódex. Ezek kapcsán ki kellett alakítani az eljárásrendet, a beadványok kezelésének, egységes szempontú kezelésének rendszerét. Amennyire ez 2020 tavaszán látható, azt mondhatjuk, hogy ez
