Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 6. szerda - 126. szám - Megemlékezés a jászkun önmegváltás emléknapjáról - „A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2018. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében ” című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a l... - ELNÖK: - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2262 kényszerhelyzetet, a választási bizottságok pedig, tisztelet a kivételnek, de többségükben nem aktívak a bizonyítékok beszerzése érdekében ebben a tekintetben, sőt sok esetben egyenesen tagadják is az ilyen irányú kéréseket, annak ellenére, hogy a tényállás tisztázásához ezek elengedhetetlenek volnának. Ez sokszor nemleges tény vagy olyan tények bizonyítását teszi kötelezővé a kifogástevő vagy a jogorvoslatot kérő számára, amely jellegénél vagy beszerezhetetlenségénél fogva lehetetlen, ez pedig megalapozatlan döntéseket eredményez álláspontom szerint. Érdemes volna a Kúriának a választási eljárások során alkalmazott bizonyítási szabályokat részletesen átvizsgálnia, ami megalapozottabb döntéseket eredményezne, és talán csökkentené a Kúria választások idején tapasztalt munkaterhét is egyben. A harmadik ilyen körülmény pedig a választási gyűlésekhez kapcsolódik. A választási gyűlések gyülekezési törvény hatálya alá helyezése következtében drasztikusan eltérő gyakorlat alakult ki az ország különböző részein. Vannak olyan települések, például Miskolc, ahol a kétfős ajánlásgyűjtés miatti kitelepülést is be kell jelenteni, máshol, például Győrben az ajánlásgyűjtés bejelentése mérettől függetlenül szükségtelen, míg Budapesten csak az elektronikusan bejelentett választási gyűlést fogadják el, a papíralapon bejelentettet nem. Erre való tekintettel rendkívül nagy szükség volna a vonatkozó joggyakorlat egységesítésére álláspontom szerint. Nyilván a választási év tekintetében megfogalmazott észrevételeim érintik a Kúria joggyakorlatát, de azt gondolom, azt végig kell gondolnia a tisztelt Háznak, hogy milyen jogszabályhelyeket kell természetesen pontosítania vagy egyértelműsítenie a választások tisztaságának garanciája érdekében, természetesen ez a megállapítás is igaz. Emellett, meg kell állapítanom, hogy a másik nagy kihívás, amivel a Kúriával szemben, a Kúriával kapcsolatban 2018-ban szembe kellett nézni, nem volt más, mint az - előttem is megállapította képviselőtársam -, hogy a kormány álszent és vállalhatatlan támadást intézett a bírósági rendszerrel, így gyakorlatilag a Kúriával szemben is. Ekkor született meg ugyanis a közigazgatási bíróságokról szóló törvény - ez is 2018-as -, amely elképesztő mértékű politikai befolyást engedett volna - hál’ istennek, csak volna - közigazgatási ügyekben a kormány számára, ezzel lebontva a bírói függetlenség maradékának egy jelentős részét álláspontom szerint. Örömteli azonban, ahogy elnök úr nemcsak a 2018., hanem a 2019. és a 2020. tevékenysége kapcsán is beszámolhat majd a közigazgatási bíróságok gyakorlatáról, hiszen nem jött létre a kormány által tervezett közigazgatási különbíróság, úgyhogy érdekesek és izgalommal vártak lesznek majd a következő évi beszámolókban is az ezzel kapcsolatos megállapítások. Ahogy mondtam, elnök úr, köszönettel vettük a beszámolóját, a korábbi években támogatólag viszonyultunk a beszámolóhoz. Mi is hiszünk a hatalmi ágak elválasztásában és függetlenségében, ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy évről évre ezt a beszámolót megtárgyaljuk. Azonban kérjük ezúttal, hogy talán a 2018. év érzékenységére tekintettel mindenképpen fontolják meg észrevételeinket, hiszen azokat építő jelleggel tesszük meg. A frakció vezérszónoki felszólalását pedig Szakács László fogja folytatni. Köszönöm, elnök úr. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Szakács László képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja másik vezérszónokának. Parancsoljon! DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Én is ott folytatnám, ahol Varga László képviselőtársam abbahagyta, hiszünk a hatalmi ágak elválasztásában, hiszünk abban, hogy a bíráskodás, törvényhozás, azok természetesen egymástól függetlenül működő olyan hatalmi ágak, amelyek azért mégiscsak kölcsönhatásban vannak egymással, tehát valamilyen felügyeleti szerepe van, hiszen most beszámol itt a Kúria, hiszen a Kúriának is, a bíráskodásnak, a bíróságnak is azokat a jogszabályokat kell alkalmaznia, amelyeket a jogalkotó megalkot. Folytatva Varga-Damm Andrea érvelését is, hogy igazság- vagy jogszolgáltatás-e, hiszen a bíróság abban a helyzetben van, hogy azt a törvényt tudja alkalmazni, amit az Országgyűlés elfogad,
