Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 5. kedd - 125. szám - Egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2196 nem kaptunk rá, de azért azt tudni kell, ha most például én dönthetnék arról, hogy megbízhatósági vizsgálatot kivel szemben alkalmaznék, pont azért, mert a speciális finanszírozású gyógyszereknek és orvostechnikai eszközöknek, ha más miatt nem, legalább az értéke miatt komoly kockázata van, hiszen a hatékonyság és az érték az ilyenfajta kezeléseknél nagyon is együtt jár, úgy gondolom, hogy ezek a szervezetek még lehet, hogy még inkább indokolnák, hogy ezt a vizsgálatot elvégezzék. Nem nagyon kaptunk magyarázatot, csak reménykedni tudok, hogy nem valamifajta lobbierő generálta ezt a kivételt. (19.40) Nagyon fontos eleme a javaslatnak a vízgazdálkodásról szóló jogszabály, és ennek van egy nagyon érdekes eleme, ez pedig a csatornarendszerek felújítása. Az országunkban a csatornák vagy a csatornarendszerek nagy részét állami vagy uniós forrásból finanszírozzák, és bizony nagyon sokszor szembetalálkozunk azzal a kérdéssel, hogy a csatornarendszer vagy annak egy része nem állami, hanem magántulajdonban van. Miután pedig az állami finanszírozás vagy az uniós finanszírozás fő szabály szerint állami tulajdonon lehetséges, ezért egy új javaslat került benyújtásra azért, hogy valamilyen módon ezt feloldják. A vagyontörvény tiltja azt, hogy vegyes tulajdon keletkezzen, tehát állami és magántulajdon például egy ilyen beruházás eredményeként, hiszen már a polgári törvénykönyv is mondja, hogy a ráépítés eredményeként tulajdon keletkezhet, úgyhogy az a célja a javaslatnak, hogy abban az esetben, ha magánberuházásokat állami vagy uniós forrásból finanszíroznak, akkor valamilyen módon állami tulajdonba kerüljenek ezek a csatornarendszerek. Azt azért meg kell mondjam, az indokláshoz hadd fűzzem azt az ellenzéki képviselői gondolatot, hogy bár igaz, hogy az uniós és állami támogatások ne magánvagyonokon történjenek, de azért amikor több száz milliárd forint kerül magáncégek fejlesztésére közpénzekből úgy, hogy azok magántulajdonban maradnak, akkor azért ennek a gondolatsornak - és hangsúlyozom, ez nem a Belügyminisztériumnak és nem államtitkár úrnak szól - az egész kormányzatban szemléletként kellene uralkodnia. Hiszen ha megnézzük, hogy például akik az állami támogatásokat kapják, azokat a mértékeket és azt a vagyont, ami abból létrejön, és azt a hozzájárulást, amit a magánember vagy magánszervezet szolgáltatott, ha azokat az arányokat megnézem, akkor Magyarországon tombol az állami források magántulajdon növelésére való felhasználása. Itt jön egy következő elem, ez a közfoglalkoztatási kérdés. Azt pontosan tudom, hogy még ellenzéki oldalon egymás között is lesz vitánk arról a részéről, amikor is azt mondja, hogy a közfoglalkoztatottat ki lehet zárni, ha a saját portája rendetlen. Meg kell mondjam, hogy én ezt támogatom - és ezt a belügyminiszter úr előtt is elmondtam -, nem azért, mert bármilyen módon gondolom, hogy a közfoglalkoztatott ezt a lehetőségét - hiszen más munkát nem tud találni - elveszítse, de be kell látnunk, hogy az egész országban a rendetlenség és a kosz uralkodó. Nem pénz kérdése rendet rakni magunk körül. Nem pénz kérdése lekaszálni a füvet. Nem pénz kérdése, ecet és víz kérdése tisztán tartani a környezetet. Én ügyvédként, meg kell mondjam, azért is vagyok ennyire érzékeny erre a kérdésre, mert számtalan helyszíni szemlén voltam a gyakorlatom alatt, méghozzá nagyon sokszor magas értelmiségi emberek portáján vagy lakásában is, és elképedtem a rendetlenségen és a koszon nagyon sokszor. Azt gondolom, hogy akinek a környezete rendetlen, annak a szelleme is az, tehát nem hiszem el, hogy egy rendetlen közegben élő embernek tiszta az agya. Nem hiszem el! És nekem azt se magyarázza senki, hogy a zseni körül mindig rendetlenség van. Az igaz, hogy az én íróasztalomon is mindig rendetlenség van, de az íróasztal körül viszont rend van és tisztaság. Bocsássanak meg, hogy ilyen szólamot hozok ide a Ház elé vezérszónoklatomban, de hát mégiscsak az élet jön be a Parlamentbe, és a Parlament falai közül meg azt szeretnénk, hogy olyan dolgok menjenek ki, amik az életet, az emberek mindennapi életét kedvezően befolyásolják. Én azt kértem a belügyminiszter úrtól, hogy ezt a gondolatsort vezesse majd tovább, tehát ne csak a közalkalmazottakat (sic!) büntessük azzal, ha a portájuk nincs rendben - bár azért azt gondolom, hogy elég kevés közalkalmazottnak (Nacsa Lőrinc: Közfoglalkoztatott.) van saját portája -, mindenképpen azt gondolom, hogy pont azért, hogy a települések képe valóban szép legyen.