Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 5. kedd - 125. szám - A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz):
2140 egymás között a tulajdonviszonyt, akár ajándékozással, akár adásvétellel, és ily módon kialakulhat az a korábbi helyzet, hogy a több mint 1 hektár terület megmaradjon a család birtokában, a család tulajdonában, és ne kelljen, mondjuk, bekebelezéssel ezt a három darabot más osztatlan közösben lévő tulajdonostársnak átadni. Úgyhogy én nagyon kérem, hogy ezt is fontoljuk meg, mert ugyan van itt hatálybalépésre határidő, de sokan nem fogják tudni ennek a törvénynek a részleteit. Tehát úgy gondolom, lehet, hogy hivatalból kellene felhívni erre a figyelmet. És ha már a hivatalnál tartunk, javaslom az eljárások gyorsítását, ingyenessé tételét. Korábban is az állami földkimérés ingyenes volt. Erre, úgy tudom, van is keret a költségvetésben, illetőleg lesz is a földeladásokból. Kérem azt, hogy a kormányhivatal földhivatalai vigyenek aktívabb szerepet, vállaljanak aktívabb szerepet az eljárás során. Mire gondolok? A kiértesítésre, a tulajdonosok felkutatására, hiszen ők rendelkeznek olyan adatokkal, illetőleg olyan kapcsolatban vannak a Belügyminisztérium lakcímnyilvántartójával, hogy már le tudják egyszerűsíteni a kiértesítés folyamatát is. Én megértem, hogy a földhivatalos kollégáknak van elég gondjuk-bajuk, de ha már csinálunk valamit, képviselőtársaim, akkor azt csináljuk jól, és ez mégiscsak könnyítené az osztatlan közös földtulajdonnak a megosztását és az 1/1-gyé válását. Úgyhogy én nagy tisztelettel kérem miniszter urat, hogy a felmerült kérdésekre válaszoljon. Nagyon örülök annak, hogy legutóbb Magyar Zoltán képviselőtársam két beadott módosító javaslatát a Mezőgazdasági bizottságban mind a kormány, mind a fideszes többség támogatta. Két éve vagyok képviselő, ez korábban még nem fordult elő. Úgyhogy bízom benne, hogy ez nem egy egyszeri és megismételhetetlen pillanat volt az életemben. Be fogunk adni módosító javaslatokat, ezt teljesen szakmai alapon és jó szándékkal tesszük, és nagyon kérem, hogy ezt vitassák meg, és fogadjunk el egy olyan törvényt, ami, ha már tényleg három és fél millió embert érint, egy megfelelő társadalmiszakmai alátámasztottsággal rendelkezzen, tehát be lehessen csatornázni azokat a kérdéseket, javaslatokat, amik ma is elhangzottak. Úgyhogy én ehhez kérem a partnerségüket. Zárszóként pedig nagyon köszönöm, hogy végre idekerült ez a törvény, és nagyon bízom benne, hogy ez megoldja a régóta fennálló osztatlan közös tulajdon problémáját. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki, szórványos taps a kormányzó pártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló a Fidesz képviselőcsoportjából Fazekas Sándor képviselő úr, volt miniszterünk. Parancsoljon! DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Tisztelt Miniszter Úr! Kifejezetten hasznosnak és időszerűnek tartom azt, hogy ez a törvényjavaslat most a tisztelt Ház előtt van. Nagy feladat előtt állunk, és én látom azt, hogy mind a kormánypárti, mind az ellenzéki hozzászólók ezzel tisztában vannak. Emberek millióit, a magyar földet érinti ez a kérdés, a termőföldet, annak jövőjét, annak állapotát érinti az osztatlan közös sorsa. Tisztelt Országgyűlés! Régi gond ez, és az Európai Unióban tulajdonképpen egy egyedülálló probléma, a rendszerváltáshoz kapcsolódik. Pár nappal ezelőtt ünnepeltük a 30 éves évfordulót, az akkori Országgyűlés megalakulását. Az a rendszerváltó Országgyűlés, az akkori kormány kereste a megoldást arra, hogy miképpen lehet igazságot szolgáltatni az embereknek, kárpótolni őket, kárpótolni a 40 évért, tulajdonaik elvesztéséért, a tsz-be kényszerítésért, illetve elismerni azt, hogy az ott végzett munkát miképpen lehet honorálni, miközben más kárpótlási, kártalanítási folyamatok is beindultak. Így alakították ki a részaránytulajdon esetében ezt az osztatlan közös megoldást, és nyilván jó szándékú volt ez a kezdeményezés, de senki se gondolta azt, hogy ez évtizedekre komoly gondot jelent majd a mezőgazdaság számára. Tulajdoni szempontból sem egyszerű helyzeteket eredményez, a föld művelése szempontjából, a földek állagának a megóvása szempontjából pedig igen komplikált helyzeteket köszönhetünk ennek az intézménynek.
