Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 5. kedd - 125. szám - A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló törvény... - DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
2108 drámai mértékben, hogy a magyar fizetések tulajdonképpen, ha nem is mérhetetlenek a régióban, de kiugróan alacsony színvonalúak. (Nacsa Lőrinc: És euróban fizetik a számláikat?) Egészen elképesztő, és a győzelmi jelentést azok mondják, akiknek a miniszterelnöke elment Szaúd-Arábiába, és a működő tőkét két érvvel próbálta becsábítani Magyarországra. Két érvvel próbálta becsábítani, az egyik, hogy kellőképpen rugalmas a munka törvénykönyve, a másik pedig az, hogy kellőképpen alacsonyak a magyar bérek. Nacsa képviselőtársam, bár nem gombnyomásra, de azért megütötte a fülemet, hogy mit kiabált be, hadd reagáljak rá. Nem, nem euróban kapják a magyar emberek a fizetésüket (Nacsa Lőrinc: Számlák.), viszont ha Nacsa képviselőtársam vagy én bemegyünk a szupermarketbe, és veszünk, mondjuk, egy fürt banánt, vagy vásárolunk egy csomag csomagolt salátát - és csak olyat találunk, mert nagyon sok hálózatban olyat találunk, ami nem Magyarországon került előállításra -, vagy képviselőtársam megveszi az iPhone-ját, amit most nyomogat (Nacsa Lőrinc felmutatja a telefonját.), akkor bizony a marha gyenge forintárfolyam miatt az iPhone, Samsung vagy bármilyen okostelefonjuk 30-40 ezer forinttal drágább, mint lenne normális forintárfolyam mellett. Önök a gyenge forintárfolyamot is eltűrik a szegények egyfajta adójaként, hiszen minden importtermékre rárakódik a gyenge forintárfolyam következménye és hatása. Tehát egészen elképesztő, hogy egy olyan gazdaságról állítanak elő győzelmi jelentéseket, amelynek a kitettsége borzalmas. Hát ,a gyenge forintárfolyam agyonvágja a magyar családok, az egyszerű emberek költségvetését, hiszen minden hónapban terheli őket indokolatlan költségekkel. Most végre a jegybank egyébként, amikor már nagyon nagynak látszott a baj, akkor szűk körben, de beavatkozott, és én ezt üdvözlöm. Amikor neoliberálisnak - mert ennek neveztem a kormány gazdaságpolitikáját - nevezzük azt, amit önök csinálnak, akkor elmondtam, hogy miért, hát tessék odafigyelni: szűk, szerencsés társadalmi csoportoknak kedveznek, és arra számítanak, hogy ezek a kedvezmények majd lecsorognak az összes többihez. Ugyanez figyelhető meg a CSOK-nál, ahol a támogatási volumen kinél érhető el maximálisan és akár többmilliós mértékben: annál, aki tud vásárolni egy lakóparki lakást, építeni egy családi házat. Attól pedig, aki, mondjuk, LPT-vel, annak az állami támogatásával gyűjtötte a CSOK önrészére valót, önök elvették az LTP állami támogatását. Cáfoljon meg, képviselőtársam, ha nincs így! Önök beszántották ezt az állami támogatási lábat, azt mondták, hogy nem hatékony. Mit adtak helyette a magyar embereknek? (Dr. Zsigmond Barna Pál: CSOK…!) Semmit! Hát, a CSOK önrészét hogy lehet összetakarékoskodni, ha ahhoz eddig járt állami támogatás, amit az ember Fundamentában tartott, most meg nem? Nem érti akkor képviselőtársam a CSOK működési mechanizmusát. A CSOK kedvezményes hiteltömeget és támogatási volument biztosíthat. A támogatási tömeget, adott esetben a 10 milliót kinek biztosítja? Annak a szerencsés, jómódú embernek, aki képes felépíteni egy önálló otthont. Annak, aki nem, és mondjuk, albérletből szeretne kiszabadulni, vagy részletre megvásárolni az első otthonát, nem tesz elérhetővé ilyen támogatási volument, és a CSOK igénybe vevőinek köre is ezt mutatja, valamint az, hogy számos családot utasítottak el a közvetítő kereskedelmi bankok, mert nem kerestek, mondjuk, 350 ezer nettót havonta, és nem bizonyultak e tekintetben hitelképesnek, pedig a magyar átlagfizetésről szóló igazolást le tudták tenni. Ezért mondtuk azt, hogy bérlakásprogramra lenne szükség, minden társadalmi csoport számára lehetőségekre lenne szükség. Még egyszer mondom, nagyon örülök, hogy exportvolumen tekintetében ilyen pörgést tudunk produkálni, de ma még egyetlen kormányzati potentát sem állt fel és mondta el, hogy a magyar mikro-, kis- és középvállalkozói szegmens ezen belül, egy bontás tekintetében milyen értéktöbbletet tud magáénak, mondjuk, a tíz évvel ezelőttihez képest, a termelési értékláncba milyen magas fokon tud becsatlakozni. Hiszen nekünk az lenne az érdekünk, hogy persze, működjenek itt multicégek, de adott esetben ne csak bedolgozók legyünk a sor mellett, hanem igen, nagyon helyesen elhangzott, mérnökök, fejlesztők legyenek ott ebben a termelési láncban, és minél magasabb szinten.
