Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 5. kedd - 125. szám - A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló törvény... - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről:
2093 Itt is van egy ilyen: Gubicza Ágostonnak hívják. Gubicza Ágoston az, aki egyébként kockázatitőke-befektető alapban részt vehet az Eximbank mellett - ő a következő ebben a sorban. Tehát itt azért látszik, hogy nem feltétlenül alaptalan az, amikor azt mondjuk, hogy hát, bizony önökkel már sokkal több a tapasztalatunk, mint amennyi illúziónk maradt. Spéder után, a letelepedési kötvényeket árusító offshore cégek után most itt Gubicza Ágostonnal találkozunk, aki benn maradt ebben a tőkealapban, amit egyébként egyszer már 16 milliárddal, aztán később pedig, most 40 milliárd forinttal feltőkésítenek, és ő jól jár, no, meg hát az a pártelit, amellyel ő jóban van, azok, akiket őneki ki kell szolgálnia ahhoz, hogy jól járhasson. Láttunk már ilyet - ezért említettem az elmúlt példákat -, és mi azt látjuk, hogy pontosan azért, mert ezt a modellt már láttuk, láttuk a Postánál, láttuk a letelepedési kötvényeknél, most látjuk az Eximbanknál is, mi úgy gondoljuk, hogy a hatékonyságra meg a gyorsaságra való hivatkozás ebben az esetben nem azt jelenti, hogy ez a magyar cégeknek jó lesz; ez azoknak a kiválasztottaknak lesz jó, akikre a kedves vezetőnek az ujja rámutat, ők lesznek sikeresek - ez az önök ideje alatt így működik. Nem az lesz sikeres, aki sokat tanult, aki sikereken és kudarcokon keresztül megtanulta a szakmájának a csínját-bínját, hanem akire a kedves vezető ujja rámutat, őt fogja majd finanszírozni Gubicza; a többieket is fogják önök finanszírozni, a kérdés az, hogy azzal a szándékkal fogják-e finanszírozni, hogy azt a pénzt az adós vissza tudja fizetni, vagy nem azzal a szándékkal finanszírozzák, mert annak más a neve. Mi azt látjuk, hogy a pártelit érdekeit kiszolgáló olyan rendszer épül sajnos ezzel, amellyel a cégeket adósítják el, és - még egyszer mondom - a tapasztalatok okán mi azt látjuk, hogy ez egyelőre zavarosabbnak tűnik inkább, mint áttekinthetőnek. Mi bízunk a magyar kis- és középvállalkozásokban, bízunk azokban, akik a magyar munkavállalóknak a 60 százalékát foglalkoztatják, ők azok, akik a magyar gazdaságnak a gerincét adják, ezért őrájuk végtelen módon kell vigyázni, nem csak a kiválasztottakra, mindőjükre kell vigyázni. És lassan eltelt két hónap a válsághelyzetnek a bevezetése, bejelentése óta, április 6-ára várták ezt a csomagot, ma május 5-e van, ma már tárgyalhatunk erről, egy hónapos késésben vagyunk, ami talán behozhatatlan. És kérem önöket, hogy újra gondolják azt át: ne a cégeket adósítsák el, hanem a költségvetési forrásokat használják arra, hogy ezekre a cégekre odafigyeljenek. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A DK képviselőcsoportjának vezérszónoka Varju László képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt hiszem, hogy azzal a lehetőséggel, hogy Nacsa Lőrinc provokációjának felüljek - aki három percen keresztül egészen másról, és valami történelmi visszatekintésben olyasmiről beszélt, aminek semmi köze az előterjesztéshez -, most nem élek. Azt hallottam, hogy a KDNP támogatni fogja azt az előterjesztést, amelyet egyébként az ellenzék pártjai úgy látnak - úgy látom, hogy egymás után, de lényegében, legalábbis az eddigiek alapján úgy tűnik -, egyértelműen abba az irányba kell gondolkodnunk, hogy miközben van egy 1994-ben létrejött intézmény, az Eximbank, a hozzákapcsolódó Mehib, amely a biztosítási ügyeket intézi e hitelek mentén, ez a konstrukció egy szükséges, fontos intézménye a magyar gazdaságnak. A magyar vállalkozások számára, az exportot bonyolító vállalkozások számára ez egy olyan szolgáltatás, ahol hogyha nagyobb kockázatok vannak, amelyeket egyébként a bankok nem hajlandóak finanszírozni, akkor itt lehetőség van az állam oldaláról, éppen azért, mert állami költségvetési forrásból, tehát egyébként azon vállalkozások adóiból, amelyek kaphatnak, jóval kevesebben természetesen, mint amennyien befizettek, de az állami költségvetés forrásaiból hitelhez juthatnak. Azonban ebben a konstrukcióban, amely itt az elmúlt időszakban is működött, és ahogy mondtam, 1994 óta működik, ebben olyan gyakorlatok alakultak ki, ami mindenképpen óvatossá teszi azokat, akiknek a véleményét kikérik, vagy akik elmondják erről a véleményüket.
