Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 27. hétfő - 122. szám - Magyarország népképviseleti rendszerének harminc évvel ezelőtti visszaállításáról című politikai nyilatkozat összevont vitája - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE (KDNP):
1914 egy tény: az életszínvonalat jellemző adatok tekintetében Magyarország még a visegrádi országok sorrendjében is utolsó helyen áll. Nos, idejutottunk 30 év alatt, az Országgyűlés pedig a május 2-ai évfordulón ünnepi ülést tart. Fel kellett tenni magamnak a kérdést: helyem van-e nekem ezen az eseményen? A magyar társadalom többsége lát-e ünnepelnivalót ezen az évfordulón? Nos, oly sokszor kellett szembesülnöm személyesen is az elmúlt évtizedek értékelésével, a politikai osztályról alkotott lesújtó véleménnyel - mert ha tetszik, ha nem, tudomásul kell vennem, el kell fogadnom, hogy hosszú ellenzéki politikusi létem alapján én is idetartozom -, hogy a válasz nem kétséges: a döntő többség nem lát ünnepelnivalót. Ezért, összhangban a Jobbik-képviselőcsoport döntésével, nem veszek részt ezen az ünnepélyen. Nem vonulhatok be ünnepelni a parlamenti elefántcsonttoronyba, amikor kint, a való életben az egészségügyi rendszerünk krónikus alkalmatlansága és a felelőtlen döntések következtében ápolásra szoruló betegeket tesznek utcára a kórházakból. Hozzá kell tennem: a Jobbiknak nincs helye az ellenzéki pártok megemlékezésén sem. A Fidesz által egyfordulóssá tett választási rendszer az ellenzéki pártokat arra kényszeríti, hogy az egyéni választókerületekben - ideológiai különbségeik ellenére - megállapodásokat kössenek. 2019. október 13-a azt bizonyította, hogy a választók elfogadják az ilyen szintű együttműködést. Ez azonban nem jelenti azt, hogy közösséget vállalnánk olyan pártokkal és politikusokkal, akiket kormányzati szerepvállalásuk okán súlyos felelősség terhel az elmúlt 30 év kudarcáért. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban. - Közbeszólások a kormányzó pártok padsoraiból.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem önöknek, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója saját időkeretéből 3 percet átadott a Fidesz-frakciónak. Ennek megfelelően kérem szépen a táblán az időkereteket átjavítani. (Megtörténik.) Most pedig Vejkey Imre képviselő úr, a KDNP képviselője következik, értelemszerűen a megmaradt 7 perces időkeretben. Parancsoljon! DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kommunista diktatúra bukása utáni első szabad országgyűlési választás első fordulóját 1990. március 25-én tartották, 65,1 százalékos választópolgári részvétel mellett. A választás első fordulójában 176 egyéni választókerületből 5 egyéni választókerületben volt érvényes a választás. Így az 1990. április 8-ai második fordulót 171 egyéni választókerületben rendezték meg, melynek végül is egyértelmű győztese az MDF lett, az első fordulóval együtt összesen 114 egyéni választókerületben szerzett mandátummal. A kommunizmus bukása utáni első szabad választás végeredménye alapján az új Országgyűlés éppen 30 éve, ’90. május 2-án alakult meg. Az Országgyűlés 386 képviselői helyéből az MDF frakciója 165, az SZDSZ frakciója 94, a Független Kisgazdapárt frakciója 44, a Fidesz frakciója 22, a KDNP frakciója 21, az MSZP frakciója 33, a függetlenek pedig 7 mandátummal részesedtek. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A fenti tényekből is láthatják, hogy a bukott kommunista diktatúrát fenntartó MSZMP vezetőit és az annak leplezett jogutódjaként létrejött MSZP vezetőit nem zárták ki az első szabad választásokból. Álláspontom szerint ez több mint aggályos volt, de a választási kereteket és magát a választójogi törvényt még a régi kommunista parlament hozta meg, szavazta meg 1989-ben. Ne feledjék, még az első szabad választáskor is a kommunisták és régi klientúráik voltak hatalomban, az őket támogató szovjet hadsereg erőivel, akik évtizedek óta megszálltak bennünket. A szovjet hadsereg volt az, amelyik a magyar kommunisták hívására 1956-ban véresen leverte a magyar szabadságharcot, és szuronyaival fenntartotta még 1990-ig a diktatúrát. A szovjet megszállók és a magyar kiszolgálóik a magyar népet az élethez tapadó legszentebb szabadságjogaitól megfosztották. Ők tehát megfosztották a magyar népet a személyes szabadságtól,
