Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 27. hétfő - 122. szám - Magyarország népképviseleti rendszerének harminc évvel ezelőtti visszaállításáról című politikai nyilatkozat összevont vitája - ELNÖK:
1915 továbbá a szólás- és sajtószabadságtól, egészen az egyesülési és gyülekezési jogtól való megfosztásig. Megfosztottak bennünket ezektől a jogoktól, mert tudták, ha ezekkel a jogokkal élni fogunk, akkor elsöpörjük őket. A magyar nép a szuronyok árnyékában és az odavetett némi szabadságjoggal az 1990. évben újra bátor volt, és kiállt a szabadsága mellett, mert az országgyűlési választáskor megbuktatta azok politikai hatalmát, akik a terror által a magyar népet évtizedeken át elnémították. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kérdezhetik, hogy az MSZP vonatkozásában miért leplezett jogutódlásról beszéltem. Azért, mert 1989-ben az MSZP egyszerre akart vagyonátmentő MSZMPjogutód lenni, és egyidejűleg egy teljesen új párt is. Ezt mi sem mutatja jobban, mint lényegében a 20 évvel ezelőtti rendszerváltás után lefolytatott vita az Országos Választási Bizottság előtt. A tényállás az volt, hogy az OVB 2010. január 25-én öt társadalmi szervezet, köztük az MSZP jelölőszervezeti kérelmével foglalkozott, tekintettel a tavaszi országgyűlési választásokra. Megállapítottam, hogy az MSZP által csatolt dokumentumok között a Fővárosi Bíróság kivonata hiányos volt, mert abból hiányzott az adott társadalmi szervezet célja szerinti besorolása. Márpedig álláspontom szerint az akkori eljárási törvények alapján ez elengedhetetlen kellett volna hogy legyen a jelölőszervezeti nyilvántartásba vételhez. Az akkori szocialista-liberális OVB-tagok heves ellenvéleménye azon érven alapult, hogy 20 éve már mégis minden választáson felvették az MSZP-t a jelölő szervek közé. Végül ezen szocialista-liberális álláspont alapján az OVB döntése nem kívánta bevárni a bírósági hiánypótlást, és 7:2 arányban döntött az MSZP nyilvántartásba vételéről. Természetesen ezt a döntést megtámadtuk, így a Legfelsőbb Bíróság is foglalkozott a kérdéssel, majd 2010. január 28-án meghozta a jogilag is több mint aggályos helybenhagyó döntését, azzal a formailag is gyenge indoklással, hogy az MSZP vonatkozásában nincs jelentősége annak, hogy kitöltetlen maradt a fővárosi bírósági kivonat azon része, mely a cél szerinti besorolásra vonatkozik. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A rendszerváltoztatásnak tehát voltak negatív trükkjei. És mi történik ma? Az MSZP és legújabb kori szellemi jogutódjai nem fogadják el a Magyarország népképviseleti rendszerének 30 évvel ezelőtti visszaállításáról szóló politikai nyilatkozatot. Nem fogadják el, pedig a reformkommunisták elfogadták, tehát még ahhoz képest is visszalépnek 30 év után. Hogy mit nem fogadnak el? Nem fogadják el azt a történelmi tényt, hogy milyen súlyos, nehéz helyzetben hagyták ránk ezt az országot. De nem tetszik nekik a politikai nyilatkozatból a húsvéti Alaptörvényünk sem, mely a posztkommunista korszakot zárta le. Ezt is törölnék. Mindez azt jelenti, uraim, hogy nem tetszik önöknek a keresztény nemzeti ihletettségű Alaptörvényünk. Ne feledjék: a kommunizmus hazugsága 70 év alatt százmilliónyi áldozatot követelt a világban, százmilliónyi áldozatot, miközben vélt magasztos célokkal leplezte valódi természetét. A sztálini terrorihletettségben, a szovjet szuronyok árnyékában született meg a ’49. évi XX. törvény, mely több módosítással is, de végül is 2011-ig hatályban maradt hatályos alkotmány volt. (16.00) Ezért a 2010. évi választások után elemi erővel tört fel az igény, hogy Magyarországnak új Alaptörvénye legyen; új Alaptörvénye, hogy a kommunista diktatúrai romjait húsz év után végképp eltakarítsuk, és ezzel lezárjuk hazánk posztkommunista időszakát. Ezt az új Alaptörvényt ’11. április 18-án fogadta el a magyar Országgyűlés. Schmitt Pál köztársasági elnök úr április 21-én, húsvéthétfőn hirdette ki. Ez az új Alaptörvény nemzeti keresztény és hagyományos európai értékeket képvisel, megerősítve elkötelezettségünket a jogállam és a demokrácia iránt. Ha még egy mondatot szabadna mondanom: mi egy szabad világot építünk, mely tiszteli a szabadságot és az emberi méltóságot, de egyben elutasítja a gyűlöletet és a kirekesztést. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Most egymás után az LMP két képviselője szólhat, először a frakcióvezető úr, Keresztes László Lóránt. Parancsoljon!
