Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 27. hétfő - 122. szám - Magyarország népképviseleti rendszerének harminc évvel ezelőtti visszaállításáról című politikai nyilatkozat összevont vitája - ELNÖK: - DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója:
1905 lehettek e gyűlésnek, s egyre több magyar ember dönthetett arról, hogy kik képviseljék a nemzetet. Mindennek jelentőségét nem lehet túlbecsülni. Az Országgyűlés tagjai egyenként mindannyian a nemzet egészét képviselik. A népképviseletben feloldódnak a partikuláris érdekek, és egyébként például a faj, szín, nem, nyelv, politikai vélemény, társadalmi származás, vagyoni helyzet, amivel összefüggésben a különbségtétel az Alaptörvény alapján tilos, s a nemzet valódi közössége jön létre egy szimbolikus térben. Ennek a térnek a leképeződése pedig ez az ülésterem s a benne helyet foglaló honatyák, illetőleg honanyák. Ezt a szimbolikát kell szem előtt tartanunk, ha meg akarjuk érteni, hogy mi is történt 30 éve az Országgyűlés akkori alakuló ülésén. Abban a negyven-egynéhány fájdalmas esztendőben, amelyről Varga Béla is megemlékezett, de facto nem létezett népképviselet Magyarországon. Mindez nemcsak a kommunista elnyomás sajátosságaiból következett, hanem a kommunista államjogi dogmatikában is kódolva volt. A kommunista parlament tagjai, akiknek egyébként valódi ráhatása nem is volt az ország ügyeire, még papíron sem a nemzet egészét képviselték, hanem csak azt a szűk közösséget, amely az adott képviselőt delegálta: választókerület, üzemi tanács, szakszervezet. A kommunista eszme és jogi gondolkodás egész egyszerűen képtelen volt nemzetben gondolkodni, ellenben nagyon is képes volt a partikuláris érdekek mentén felosztani és egymás ellen fordítani a magyarokat. Nem csoda tehát, hogy hazánk, ahogy az előttünk fekvő javaslat is fogalmaz, nem a saját tengelye körül forgott, olyan hatalom uralkodott, olyan döntések születtek, amelyek nem erősítették, hanem gyengítették a magyar nemzet pozícióit a világban és a Kárpát-medencében, s amelyek nem javították, hanem rontották az emberek életlehetőségeit, aláásták a hosszú távú boldogulás esélyét. Harminc évvel ezelőtt a népképviselet megteremtésével a nemzet szimbolikusan egyesült, s ezáltal visszanyerte azon képességét, hogy sorsát ismét önmaga kezébe vegye, és ellenálljon a külső nyomásnak. Amíg ez az Országgyűlés ülésezik, amíg a Parlament falai között magyar emberek magyarul, szabad akaratukból, szabad belátásuk szerint tanácskoznak és döntenek a nemzet ügyeiről, jó okunk van bizalommal tekinteni a jövőre. Jó lenne, ha ciklusoktól függetlenül ezt egyetlen képviselő sem felejtené el soha, sem kormánypárti, sem ellenzéki, s nem keverné össze a Bukarestből jövő dicséretet az itthonról jövővel. A második évezredben ránk váró kihívások ugyanis semmivel se mutatkoznak könnyebbnek, mint amivel eleinknek meg kellett küzdeni, de végre negyvenvalahány év elnyomását s az átmenet keserves évtizedeit követően elmondhatjuk, hogy most már igazán oda tudunk figyelni arra, amit harminc évvel ezelőtt Varga Béla mondott, s most már csak rajtunk múlik, hogy a második magyar évezred milyen sikereket tartogat számunkra. (15.10) Erre garancia az Országgyűlés és a parlamentarizmus eleven hagyománya Magyarországon, a Parlament épületében elhelyezett Szent Korona, valamint a felelős magyar kormány, amelynek nevében ezúton szeretném a javaslatot támogatásról biztosítani. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tájékoztatom, hogy vita közbeni további felszólalására, mint a kormány képviselőjének felszólalására 4 perc 30 másodperc áll majd rendelkezésére. Tisztelt Országgyűlés! Folytatva a munkánkat, most a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Fazekas Sándor képviselő urat, a Törvényalkotási bizottság előadóját illeti a szó. Parancsoljon! DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. április 23-án tartott ülésén megtárgyalta a „Magyarország népképviseleti rendszerének harminc évvel ezelőtti visszaállításáról” című, P/10189. számú politikai
