Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 27. hétfő - 122. szám - Magyarország népképviseleti rendszerének harminc évvel ezelőtti visszaállításáról című politikai nyilatkozat összevont vitája - ELNÖK: - NÉMETH ZSOLT (Fidesz):
1906 nyilatkozatra vonatkozó javaslatot. Az összegző jelentést a bizottság a házszabály 82. §-a alapján 25 igen szavazattal, 9 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! 1990. május 2-a jeles nap történelmünkben, melyet hazánk új demokráciájának és alkotmányos rendjének kezdeteként tartunk számon. Alaptörvényünk is kifejezi, hogy hazánk 1944. március 19-én elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május 2ától, a szabad választás jogától évtizedeken át megfosztott magyar állampolgárok demokratikusan kinyilvánított akaratából az első alkalommal szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Tisztelt Ház! Antall József, Magyarország első demokratikusan megválasztott miniszterelnökének szavait idézném: „Azt hiszem, most olyan történelmi órához érkeztünk, amikor megkísérelhetjük sorsunkat saját kezünkbe venni.” A kommunista rezsim négy évtizednyi uralma egy súlyos morális és gazdasági válsággal terhelt, megtört országot hagyott örökül. Az első szabadon választott Országgyűlés tagjai bátran vállalták a történelmi kihívást, hogy felépítsék a demokratikus és jogállami berendezkedést, megalkossák a piacgazdaság jogi kereteit, kialakítsák hazánk új nemzetközi kapcsolatait, valamint hogy a határon túli magyar közösségekért való felelősségvállalást a nemzetpolitika részévé tegyék. Főhajtással adózunk mindazoknak, akik az elnyomó rezsimtől meg nem rettenve, munkát és fáradságot nem sajnálva, erőfeszítéseikkel, tehetségükkel, valamint szorgalmukkal hozzájárultak Magyarország polgári életbe való visszatéréséhez. A nemzetiszocialista, illetve kommunista diktatúra és az idegen megszállás ellen küzdő, vértanúságot is vállaló honfitársaink hazaszeretete és az 1956-os hősök szabadságvágya emlékeztet bennünket arra, hogy csakis egy önmagára értékként tekintő, hagyományait ápoló nemzet képes a szabad akaratnyilvánításra és szuverenitásának megőrzésére. Ezt az örökséget pedig tovább kell adnunk a jövendő idők generációinak is. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő javaslattal a megbízatását töltő Országgyűlés tagjai méltó módon kívánnak emléket állítani azoknak, akik harminc esztendővel ezelőtt országépítő munkára vállalkoztak, egyúttal újólag is elkötelezik magukat a rendszerváltoztatás célját és értelmét adó alkotmányos értékek mellett. Ilyen módon a benyújtott javaslat támogatandó. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Felhívom figyelmüket, hogy a frakcióknak 10-10 perc, a független képviselőknek összesen 2 perc áll rendelkezésükre. Vita közben a kétperces hozzászólásokat bele kell számítani az időtartamba. Elsőként Németh Zsolt képviselő úr, a Fidesz képviselője mondhatja el véleményét. Parancsoljon! NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Házelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Harmincéves a magyar demokrácia. A magyar rendszerváltozásnak számos kitüntetett pillanata volt, de talán ma már némi távlatból bátran kijelenthetjük, hogy ’90. május 2-a, az első szabadon választott magyar Országgyűlés megalakulásának időpontja kiemelkedik közülük. Ez a nap a magyar rendszerváltozás csúcspontja volt. Ez az időpont egyben az ország formális, jogi értelemben vett szuverenitása helyreállításának is a pillanata, ahogy ezt a 2012-ben hatályba lépő Alaptörvényünk is tükrözi. Természetesen a szuverenitás nem pusztán jogi fogalom. ’90-ben kezdetét vette a szuverenitás megteremtése, és ezt a folyamatot a mi felfogásunk szerint az Alaptörvény teljesítette be. Noha az Alaptörvény körüli belpolitikai egyetértés kialakulása még várat magára, abban talán konszenzus van a Ház falai között, hogy szuverenitásunk szünetelése ’44. március 19-e és ’90. május 2-a közé tehető, amit jogszabályi szinten az Alaptörvény rögzít. Nyilvánvalóan a szuverenitásunk megszerzése ezzel nem fejeződött be, hiszen az azóta eltelt időben is folyamatos és szerteágazó erőfeszítést igényel annak védelme. Sőt, bátran állíthatjuk, hogy éppen ez a magyar Országgyűlés legfontosabb és legáltalánosabb feladata és felelőssége. Fontosnak tartom hangsúlyozni, amint az előttünk levő politikai nyilatkozat is teszi, hogy a nácizmus és a kommunizmus számos közös jellemvonása
