Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 27. hétfő - 122. szám - Magyarország népképviseleti rendszerének harminc évvel ezelőtti visszaállításáról című politikai nyilatkozat összevont vitája - ELNÖK: - KOCSIS MÁTÉ (Fidesz), a napirendi pont előadója:
1902 Három értéket említ ez az anyag, a szabadságot, az alkotmányosságot és a nemzeti önrendelkezést. Ha megengednek a szabadságról néhány mondatot. A diktatúra idején sérült a személyes szabadság, most viszont azt látjuk, hogy sok esetben tévútra mennek azok, akik a szabadságban gondolkodnak. Úgy gondolom, hogy csak az érti meg, és csak az értékeli magát a szabadságot, az emberi személy legnagyobb ajándékát, aki úgy tudja felfogni a szabadságot, hogy a felelősséggel párban említi, ezzel együtt értelmezi, és ha valakinek jobban tetszik, hát mondjon jogokat és kötelességeket, de ez ugyanaz. És van még egy szempont, amit fontosnak tartok a szabadsággal kapcsolatban kiemelni, ez pedig a normák kereteiben megvalósuló szabadság. Akkor teljesedik ki a mi szabadságunk, ha képesek vagyunk a jót és rosszat megkülönböztetni, és a jót választani. Nemzeti önrendelkezésről is kell néhány szót szólnunk, hiszen az értékek között említi ez az anyag ennek a korszakváltásnak az értékeit. A létező szocializmus idején, tudjuk, hogy nemzeti önrendelkezésről nem volt szó, hiszen kívülről döntötték el a lépéseinket. Ma pedig azt tudjuk, hogy szuverenitásunk egy részét közösen gyakoroljuk, és a maradékra féltékenyen vigyázunk, érthető módon ragaszkodunk hozzá. Azt is látjuk, hogy ebben a témában is nagy külső nyomásnak vagyunk kitéve, a birodalompártiak nyomásának, és sajnos néha belső támogatóik is akadnak. Hadd említsem meg aktualitásként, hogy olyan veszélyek ellen is, mint a járványveszély, a legjobb megoldás a nemzetállami megoldás, és nem a birodalmi. És természetesen a helyi közösségek ereje. Ezt hívjuk mi szubszidiaritásnak. Ha megengedik, még egy tiszteletteljes kérés az ellenzékhez, hogy most kivételesen ne fanyalogjanak, hanem örüljenek és ünnepeljenek. (Moraj az ellenzéki pártok soraiban.) Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Kocsis Máté frakcióvezető úrnak, Fidesz-képviselőcsoport. Parancsoljon, frakcióvezető úr! KOCSIS MÁTÉ (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Harminc évvel ezelőtt a magyarok a saját kezükbe vették a sorsukat, immáron sokadjára hazánk történetében, és ez a politikai nyilatkozat, amely önök előtt hever, illetve amely reményeink szerint még a héten minél nagyobb összhangban elfogadásra kerül a magyar Országgyűlésben, mégiscsak egy ünnepre hív mindannyiunkat; ha nem is feltétlenül az újonnan, 40 év elnyomó kommunista diktatúra után megalakult, szabadon választott parlament alakuló ülésének ünnepére, hanem a szabadság, a szuverenitás, illetve az alkotmányosság és a demokrácia ünnepére hív bennünket. Fontos ez azért is, mert egyidejűleg emlékezünk meg azokról, akik megalapozták ezt az eredményt, megalapozták hazánk történetében azt az újabb fordulópontot, amely bevezette Magyarországot az újkorba, bevezette úgy a modern korba, hogy az európai kontinens szívében megtaláljuk újra a jogállami keretek között is a helyünket. Felhívja a figyelmet azokra is, akiknek a helytállása, hűsége és bátorsága elengedhetetlen volt ehhez, és felhívja a figyelmet azokra is, akik még a vértanúságot is vállalták a nemzetiszocialista vagy a kommunista időkben azért, hogy a megszálló hatalmak ellen fellépjenek. Arra is felhívja a figyelmünket, hogy a magyarok mindig hittek abban, még a legnehezebb időkben is, még a legnehezebb idők végén is, hogy részt kell venniük az ország megújításában, és ez a hit volt nélkülözhetetlen ahhoz, hogy ezt a demokratikus forradalmat végigvigyék. Éppen ezért köszönet és tisztelet jár a felsoroltakon túl, a vértanúságot, az áldozatot, a személyes felelősséget vállalókon túl azoknak is, akik hazánk sorsát a kezükbe vették, így köszönet és tisztelet jár sok más mellett a lakitelkieknek, az Ellenzéki Kerekasztal résztvevőinek és a szabadon választott Országgyűlés 1990. május 2-án megalakuló ülése tagjainak is. Fontos kiemelnünk, hogy hosszú évtizedek után az első demokratikusan kinyilvánított szabad akaratból jött létre ismét ez a testület, és fontos ezt kiemelni azért is, mert 1949 környékén, amikor
