Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 27. hétfő - 122. szám - Magyarország népképviseleti rendszerének harminc évvel ezelőtti visszaállításáról című politikai nyilatkozat összevont vitája - ELNÖK: - KOCSIS MÁTÉ (Fidesz), a napirendi pont előadója:
1903 Magyarország kiiratkozott Európából, és a szovjet érdekszférába való évtizedes betagozódása által elvesztette a függetlenségét, 1989-90-ben szakítottunk ezzel, és mielőtt a feledés homályába vész, egyáltalán nem természetes, ami történt. Hiszen a kommunisták több mint négy évtizednyi uralma során lepusztított és elszegényített, súlyos adóssággal terhelt és szellemileg, lelkileg is megnyomorított ország helyreállítása történelmi súlyú kihívást jelentett, és történelmi léptékű döntést jelentett az ezzel való leszámolás is. Ugyanakkor arra is szeretném a vitában felhívni a figyelmet, hogy bár a rendszerváltozás ténye olyan eredmény, amire minden, hazánk szuverenitását, szabadságát, demokráciáját, alkotmányosságát komolyan vevő ember büszke lehet, a rendszerváltozás utáni eredménytelenséget az élet néhány területén sok ideig még viták övezték, sőt talán még övezik ma is. Ennek egyik fontos fordulópontja volt, hogy az 1989-ben átmeneti alkotmányként elfogadott szabályozás, amely mögött választott népakarat nem lehetett, még nem tudott leszámolni az 1949. évi XX. törvénnyel, a sokáig még hatályban lévő alkotmánnyal, éppen ezért fordulópontnak tekinthetjük a rendszerváltozás óta eltelt időszakban az új magyar Alaptörvény megalkotását is, ami teljesen világossá tette, hogy milyen magyarországi értékek, hazánk története iránti milyen tisztelet és milyen egymás iránti hűség mellett akarjuk élni az életünket a XXI. században. Arra is szeretném felhívni a figyelmüket, hogy az új Alaptörvényünk immár méltóképpen fogalmazza meg a Nemzeti hitvallásunkat, és méltóképpen fejezi ki minden magyar ember összetartozását és Magyarország felelősségét a nemzet valamennyi tagja iránt. Ideértve természetesen azt is, hogy az új alkotmány kifejezi, hogy a határon kívül élő magyarság nemzetünk teljes értékű része, és kifejezi azt is, hogy mindannyian felelősek vagyunk a jövőnkért, éppen ezért bátran mondhatjuk, hogy az 1990-es eredmény és az annak az évfordulójára való emlékezés nem egy önmagában megálló ünnep, hanem felhívás arra is, hogy mindazok a vívmányok, amelyeket az 1990 előtti rövid időszakban és azóta a magyar demokrácia, a magyar parlamentarizmus elért, azok megóvandó értékek is. (15.00) Tehát mindannyiunk, akik ma tagjai vagyunk a magyar Országgyűlésnek, közös felelősséggel kell hogy tekintsünk a szabadság, szuverenitás, alkotmányosság és demokrácia értékeire. Ugyanakkor arra is szeretnénk felhívni a figyelmet, és bízom benne, hogy túl nagy politikai vitákat nem vált ki ez a javaslat, hogy a rendszerváltozás utáni időszak politikai megosztottságából következően, illetve a kommunista és az egykori szocialista diktatúra fenntartóinak munkásságából következően azért az eredmények jelentős részben elmaradtak. Tehát amikor egy pillanatra belekényelmesednénk abba, hogy nem kell a rendszerváltozás értékeinek megóvásáért újra és újra megküzdenünk, akkor azért jó arra emlékeznünk, hogy nemcsak a rendszerváltozás utáni egy évtizedben, hanem jóformán azóta is köztünk élnek azok, akik micisapkának titulálták a Szent Koronát, és köztünk éltek azok, akik a privatizáció trükkjein keresztül olyan pártállami vagyonokat mentettek át, amelyek a demokratikus, az európai hagyományokat figyelembe vevő demokratikus átalakulást nehezítették. Éppen ezért a mi számunkra, és engedjék meg, hogy most, a legvégén talán személyes oldalról is beszéljek, az én korosztályom számára az 1990-es értékek kivívása vagy az arra való emlékezés nemcsak egy ünnep, hanem az arra való helytállásra is felhívás, hogy mindezekért meg kell küzdenünk. Nem vagyunk nyugodtak afelől, hogy mindenki, aki ma a magyar Országgyűlésbe vagy a politikai elitbe tartozik - és nem szeretnék messzire visszamutogatni az utódpártokra -, meg van arról győződve, hogy ez a demokratikus átalakulási folyamat számukra is megfelelő. Mi viszont arról vagyunk meggyőződve, hogy Magyarország jövője, Magyarország hagyományainak tisztelete, Magyarország tradícióinak erősítése, Magyarország nemzeti hitvallása, a határon túl élő magyarokkal való teljes nemzetközösség vállalása jövőnk egyetlen záloga, és mindannyian mindent meg fogunk tenni a mai kormányoldalon azért, hogy ez a következő évszázadokban is így maradjon. Személyesen is büszke vagyok arra, hogy az 1990. május 2-án megalakuló Országgyűlés két frakciót alakítani tudó pártja ma adja a magyar kormányzó szövetséget, arra is személyesen büszke
