Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 27. hétfő - 122. szám - Dr. Mellár Tamás (Párbeszéd) - a pénzügyminiszternek - „Mi folyik itt?” címmel - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd):
1888 (14.00) Miért bocsátott ki az Államadósság Kezelő április 23-án 2 milliárd euró értékben államkötvényt? Ezt azért kérdezem, mert az elmúlt időszakban nagyon sokszor lehetett hallani azt, hogy a magyar gazdaság erős, sőt a legerősebb Európában, hiszen képes 5 százalékos gazdasági növekedés elérésére, a magyar gazdaság versenyképes, a magas növekedési ütem nem fenyegeti a külső egyensúly megbomlását, a külkereskedelmi mérleg és a fizetési mérleg abszolút rendben van. Azt is sokszor hallottuk - a miniszterelnök úr is többször mondta -, hogy nemkívánatos, hogy a költségvetés devizában adósodjon el, mert akkor ki vagyunk téve a külpiaci körülményeknek, sőt a spekulációnak. Na most, hogyha így áll a dolog, akkor a válság miatti költségvetési többletkiadásokat egyértelműen forintkötvények kibocsátásával lenne kívánatos finanszírozni - nemde? Ez következik a kormányzati logikából. Azonban mégsem ez látszik. Tehát miért van szükség akkor mégis devizakötvények kibocsátására? Vagy talán időközben kiderült, hogy mégsem olyan erős és olyan versenyképes a magyar gazdaság, és netán romlik a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg? Azért, mert az export túlnyomó többségét adó külföldi tulajdonú többségi vállalkozások, az autógyárak most nem nagyon termelnek, mert a külföldön dolgozók nem nagyon tudnak pénzeket hazautalni, mert az EU-s források is vékonyabban csörgedeznek. Tehát mégsem olyan erős a magyar gazdaság? Köszönöm szépen. (Taps a Párbeszéd soraiból.) ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Tállai András miniszterhelyettes úrnak. Parancsoljon! TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Egy mondattal el tudnám intézni a dolgot. Nem lett volna szükség deviza-államkötvény kibocsátására, ha nem jön a világjárvány. Akkor most megindokolom önnek részletesebben, hogy miért van erre szükség. A világjárvány Európára, Magyarországra is hat. Hat nem csak egészségügyileg - első a védekezés természetesen, az emberek egészsége és élete -, gazdaságilag is hat. A kormány meghozta első körben a szükséges lépéseket. Ennek az eredménye a következő. Létrehozott két alapot, egy gazdaságvédelmi alapot és egy egészségvédelmi alapot, amely több mint 2000 milliárd forintot mozgatott meg a költségvetésben. Ennek a következménye az, hogy a tervezett 1 százalékos költségvetési hiány mértékét 2,7 százalékra kellett emelni. Nyilvánvalóan itt finanszírozási igény is fellép. Figyelembe kellett venni azt is, hogy a piacon milyen helyzet alakult ki. A kormánynak az a célja - és a mai napig nem mondott le róla -, hogy a devizakitettséget csökkenteni szükséges. Ennek eredménye a következő eddig: 2011-ben 53 százalék volt, most pedig 20 százalék alatt, 17,7 százalék. Egyébként ezzel a kibocsátással jelentősen nem növekszik a kitettség, nem növekszik a százalékos arány. Tehát amikor finanszírozási igény lép fel, figyelembe kell venni azt, hogy a magánszemélyek az államkötvényt nem vásárolják, vagy csökkentett értékben. Ezért volt szükség végiggondolni azt, hogy kilépünk a nemzetközi piacra mindenféle európai uniós banki támogatás nélkül, és egyszerűen megnézzük azt, hogy a magyar gazdaság elfogadottsága milyen, a magyar állam hitelessége milyen, a magyar költségvetésben bíznak-e a nemzetközi befektetők, és mi lesz az eredmény. Az eredmény az lesz, hogy 2 milliárd kötvényt jegyeztek le. A válasz az, hogy igen, bíznak. És folytatom azzal, hogy miért volt ez még ráadásul pénzügyileg is kedvező az állam számára. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen miniszterhelyettes úr válaszát. Viszonválaszra megadom a szót képviselő úrnak. Parancsoljon! DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd):
